A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 12. évfolyam (Pest, Trattner-Károlyi, 1845)
Gondolatok a christianismusról
220 XX. A merész és szőrszálhasogató ábrandozók az anyag tulajdonai által akarják az egyetem rendét, az emberi értelmiséget, az erkölcsi érzést megfejteni: s állítólagos találmányaik miatti büszkeségökben kérdezik: minek léteznék Isten. Okosabb s nehezebb kérdés lenne ez: miért léteznek emberek. A végetlen lénynek misem hiányzik. Az óceán vizébe vetett egy csepp ad valamit e megmérhetlen tengerhez; az emberek pedig s minden világok nem öregbíthetik az örökkévaló létét. Csak egy lehető megoldását látom a teremtés föladatának. Minden hatalom, és minden jóság az Istenben van öszpontosítva; a hatalmas és jó lénynek természetében rejlik más lényeket a boldogság élvezetére híni. Ezen megoldás nagy tekintélyű személyektől ered. Sz. Ágostonnál e bámulatos szavakat olvasom,.Egyetlen egy egyes lény, kinek élni tesz boldogul élni, mert te vagy tenmagad boldogsága. — Mi hiányzanék boldogságodból, ha ezen teremtmények még nem léteznének? nem jóságod teljéből teremtetted őket. ‘) Salesi sz. Ferencz ugyanazon gondolatot fejezé ki sajátságos mesterkétlen s kecsteljes beszédmódjával; midőn az általa az üdv útjára vezérlett léleknek mondja: „Isten nem azért küldött e világra, mintha szüksége volna reád, ki neki nem vagy szükséges, hanem egyedül azért hogy rajtad jóságát gyakorolja neked adván kegyelmét s dicsőségét,u •) XXI. Isten boldogságra hí bennünket; s még is mindendenfelől bűnök- gonoszságok- s fájdalmakkal találkoznak szemeink, ha ezeket a földön végig jártat- juk! Tehát nem egyenlő-e a teremtőnek hatalma jóságával? Az igazság Istenéhez illik a boldogságot mint az erény jutalmát — az igazi boldogságot nyújtani az embernek. Mivel ezen boldogság nem létezhetik, ha az, kinek ezt élveznie kellene, nem köteles egyszersmind i) Confessions, liv. III. chap. 3, et 4* 2) Introduction á la vie dévote, I-me partie, chap. 10.
