A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 12. évfolyam (Pest, Trattner-Károlyi, 1845)
Gondolatok a christianismusról
217 XVIII. Azon kebellázító veszteségek között, mely- lyek az életben olly gyakran sújtanak bennünket, szükséges ama vigasztaló gondolat, hogy elvesztett híveinket, kik után annyira epedünk, ismét látandjuk, és hogy az e földön szőtt kötelék a mennyben viszont összekötend bennünket. De valljon nem csalódás-e ez ? valljon talál— kozandunk-e valóban szeretett tárgyainkkal? s kezet fog-e az ész szivünk hő vágyával ? — Midőn az igazaknak az öröklétben leendő boldogságáról fogalmat akarunk magunknak képezni, egybefoglaljuk mind azt, mit csak szivünk és képzeletünk szépet és bájolót képes teremteni ; s ekkor némi bizonyossággal mondjuk : illye— nekés illyenek az örömek, mellyekben a tiszta lelkek részesülendnek, vagy a jóságos Isten még tökéletesb boldogságot tart főn számára azoknak. Ezen okoskodás, mellynek szabatosságát kiki átlátja, tán kielégítend bennünket? Nem; hisz ez inkább szellemünk-mint szi- vünkhez szól; nem oldja meg a’ kérdést, kinos kételyt hagyván maga után. Még inkább nő a kétely, ha fontolóra veszszük : valljon kiterjeszkedhetik-e vágyaink fonala a’ túlvilágra is? Már ezen első meggondolás re- ményinknek szárnyát látszik szegni. Milly gyönyör közelítheti meg ugyanis ama boldogságot, melly az Isten színről színre látásából származandik ? E boldogság mintegy elárasztandja ismerő tehetséginket, el egész elménket, és szivünket. Az ellenkezőt semmiféle bölcselő vagy logikus nem engedi meg. Le kell tehát mondanunk földi csalóka képzelmeinkről ; tehát a fiúi és házastársi, a rokonok és barátok közti viszonyokat úgy kell tekintenünk, mint már lényegüknél fogva változó és mulékony ábránd-képeket, mellyek vissza soha nem térendnek. , . Szivemet búsongás fogja el. — Ébredezzetek föl szivem reményei a Krisztus- religio üdvszózatára ! Minden, a mi tiszta érzeményeinkben, egyesülhet avval, mi a’ legfönségesebb vala képzeteinkben. Hibáztam ; hibám onnan eredt, mivel az érzékieknek alá vetett lélek az igazság eszményét avval köté
