A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 12. évfolyam (Pest, Trattner-Károlyi, 1845)

Előszó

XII

lünk telik, ellebbenteni, és a sérveket, mellyeket szeplőtelen keblén a méltatlanság és ellenszenv ejtett, forró könyuink záporával áztatván orvosolni. Mi erre nézve, mennyit parányi erőink engedőnek, meg tevénk, többet teendők, ha hatalmunkban áll vala; nagyobb erő többet tegyen, tegyen mindent, mit tehet, és igy biztos a remény, hogy dúljon bár zivatar, s dühöngjön a fölzudult orkán minden vészeivel az Isten-a/a- pitotta kőszál ellen, megszégyenülve hiusuland meg minden törekvés, és szentegyházunk dicsőítve leszen. Ezen lelkesedéstől lángolván a te kebled is kegyes olvasó ! vedd már áldozatunkat ol/y szívvel, minővel mi azt neked átnyújtjuk.

Kult Pesten tavaszutó 18kán XXVI. rendesgyülcsben.