A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 11. évfolyam (Pest, Trattner-Károlyi, 1844)
A pápák utazása
65 sokra is kiterjesztették; mint p. o. látható az apóst, cselek. IX, 32; Rom. I; Pét. 1. lev. I; 2. lev. III. s. a. t. Mint látható s közönséges egyháznak szüksége van, universalismusának képviselőjére, kiben minden részletes egyház egysége magát láthatókép kimutatja, és fóntartja. Ezen szükséget Krisztus előre látván kielé- gité azt a primatus rendelése által, midőn 0 az örök szikla (Kor. 1. lev. X, 4) Simont Jónás fiát egyházának első látható főnökévé tette. Ezen rendelés kitetszik Ján. I, 42; Mat. XVI, 16— 18; Ján. XXI, 15— 18. Simon Péter valóban úgy viselte magát, mint legfőbb apostol, midőn Mátyásnak, később pedig a diakonok választását elintézte; a Szentlélek vétele után első tanított, és apostoltársait védte; a jerusalemi gyülekezetben első határozott s. a. t. Az apostolok is elismerték őt az egyház látható fejének. Azért mondatik Mát, X, 2: A tizenkét apostol nevei ezek: az első Simon, ki Péternek neveztetik s. a. t. És pedig ő sem korra nem volt legöregebb, sem nem hivatott első az apostoli hivatalra. így 'mondatik ő mindig elsőnek az apostolok elősoroltatása alkalmával, mig a többieket illetőleg a rendsor változik. Ö többször neveztetik egyedül, a többi apostolok pedig csak áltáljában hozatnak föl; mert mondatik: „Simon, és a kik vele valának.“ Mark. I, 36. „Péter, és a többiek“ Luk. Vili, 45. „Péter, és társai“ Luk. IX, 32. „Ekkor Péter a tizenegygyei fölkelt“ ap. csel. II, 14. Emlékezetre méltó az is, hogy Pál az apostoli tisztségre való hivatása után három évvel csupán hogy Pétert meglátogassa, Jerusalembe utazott, és csak mellékesen jegyzi meg, hogy Jakabot az Úrnak atyafiát is látta. Gal. I, 15 — 20. És csak 14 év után isteni kinyilatkoztatás következtében ment ismét Jerusalembe, hogy az ott lévő apostolokkal az evangélium felől, mellyet a pogányok közt hirdetett, tanácskozzék. Gal. II, t, 2. Jerusalem az elszórt keresztény községek első közös középpontja volt. Valamint miu- Munk. XI. köt. 5