A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 11. évfolyam (Pest, Trattner-Károlyi, 1844)

Sz. Bernárd életrajza, és

i9

fényeskedjék a gondviselésére bízottak előtt. Ez alkalommal egyszersmind Guillelm catalauní püspök által, kinek egykor tanítványa volt; áldozó pappá szenteltetett föl. — Fölszenteltetése után éber figyelemmel őrködött a reá bízottak üdve fölött. Maga lelkiekkel foglalkozván övéitől is azt kívánta. A fegyelem, melv- lvet övéinek szabott lehetőségig szigorú volt, főleg lelki-szegénység-, béketűrést, s engedelmességet parancsolt. Kézi munka-, imádság-, és énekkel töltötték a napot, mellyet gyakorta éji órákkal is pótoltak. Maga pedig az apát mennyit virasztott, majd nem hihetlen, — azon időt, mellyet nyugvásnak szentelt elvesztettnek panasziá. A sok s módnélküli virasztás végre elgyengíté, s ágyba sújtá, de Guillelm catal. püspök szorgoskodása által ismét fölgyógyult.

Az istenfélő szerzetes kitűnő erényessége többeket is meghódított, s csoportosan seregiének össze a világ csábjai ellen zárdája falai közt menedékért es- deklendők, de a sz. atya nem teljesíté azonnal kérésüket, hanem mondani szokta: „Ha arra siettek, mi benn vagyon, hadjátok kün testeteket, mellyet a világból hoztatok, s csak lelketek jöjjön be — a test mit sem használ.“ Azonban szilárd elhatározást illy igazságos követelés meg nem semmisíthetett, s igy lön, hogy szerzetesei száma igen szaporodván ezek számára 1118ban más két klastromot — Trium fontium, s Fontanetum - nevezetűeket, később többeket is építetett ■)•

Sz. Bernárd feddhetlen élete, lángelméje, s széles tudománya által határtalan tiszteïetet, közkedvességet, s magas tekintélyt szerze Europa kebelében, innen lön, hogy — mint Europa békítő angyala a fejedelmek, s népek közti visszálkodások kiegyenlítésével bízatott meg; hogy a fontosb ügyek

') E tekintetben hazánk sem kerülé ki a sz. atya figyelmét, honunkban is egy szerzetes zárdát építetett.

2*