A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 11. évfolyam (Pest, Trattner-Károlyi, 1844)
Husz János
324 sem pedig Zzigmond nem vétett a védlevél ellen, hisz IIusz szabadon és minden bántalom nélkül tartózkodott Constancziában, hogy később elfogatott annak egyedül ő maga oka, mert noha egyházi átok, és tilalom (excommunicatio et interdictum) alattienne, misézni, és szónokolni meg nem szűnt, Viklef tanait ellenére a pápa és zsinat parancsának terjeszteni mindenkép igyekezett, mint ezt Reichental szemtanú bizonyítja. És igy ujonan elkövetett vétkei által önmaga semmisítő meg a védlevél érvényességét mert „Fides publica finitur, seu solvitur, si accepta fide publica, quis novum committat delictum, quia propter hoc puniri posset“ '). „Promissionem securitatis tacitam habere conditionem; et vulgo dicitur: Qui fidem accipit publicam nihil contra eam committat“ 2). Továbbá „Hoc casu (superveniente novo delicto) salvum conductum non tam a dante, quam ab ipso accipiente frangi existimamus“ 3). Ez volt altaljában a jogtudósok véleménye, de ha még ezt sem eléglik elleneink, szolgálunk még egy más adattal is. Húsz meghiúsulni látván szép reményeit hatalmas pártolók-, s követőkre találhatni, vagy magát védhetni, át kezdé látni, miként le kell győzetnie, s igy bűnhődnie, mind ezt kikerülendő szökés által szándékozott megmenekülni, miről szóljon a már idézett szemtanú ReichenVal „Ubi per Episcopum Constantiensem vei ut ordinarium loci, ei tanquam excommunicato inhiberetur, ipse vero nihilominus celebraret. Episcopus megegyezni ö legkevésbbé sem vonakodott: „Annuit Imperator eorum volis, declaravitqiie quod Concilium in materiis fidei plena potiretur libertate, et juxta S. canonum praescripta adversus eos, qui de haeresi no- torie suspecti essent procederet, eosque secundum sua merita, postquam examinati probatique fuissent, judicarent“ Hist. Ecclesiastica Fleuri Ccontinuator) t. 25. p. 419. ') Premus quest, ultima de securitate. —2) Ugyan az.— 3) Arumaeus I. c. p. 73.
