A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 11. évfolyam (Pest, Trattner-Károlyi, 1844)
A primatusról
290 mában volt. A régiség összes megegyezése szerint Péter először Antiochiában alapított ugyan püspöki széket, hol püspökösködött is; mint ezt minden kétségen túl teszik: Origenes, Eusebius, Uyeronimus, Chriso- stomus, és más tekintélyek. De azután Antiochiát elhagyván Romába ment, hol végleheleteig püspökösködött; s ez azon históriai tény molly annyira világosságra hozatott: hogy alig létezett a történetek vég- betlen országában tény, melly annyi fontos adatokkal volt volna bebizonyítva. Ezen tény mellett hangoznak romai Kelemen'), ígnácz2J, Papias, Ircnaeus, Alexandriai Kelemen3), Tertullian4), Jeromos5) bizonyításaik, mellyeknek ellenében minden esetre az ellenvélemények fényöket elveszítik. Hivatkozhatunk mi ez ügyben protestánsokra, és pedig tudós protestánsokra is, kik a történeti igazságnak hódolva, részünkre nyilatkoztának. Hlyének a régiebbek közöl : Cave «), Ham- mondus 7) Pearsonius8), De Groot9), Jacobus Usse- rius,u), Junius "), mind meg annyi csillag a protestánsok közt. A közelebbi időből pedig Schröckh, Bertholdt, Schmidt, Neander, Cölln Gieseler, s a t. Ezek következtében méltán neheztelő Grotius az ellennézetüekre, s joggal mondá Basnagius, hogy Péter Romában létét tagadni annyi, mintáz egész régiség bizonyítványait (antiquitatis documenta) megvetni, elferdíteni. Továbbá erősség gyanánt hozhatjuk föl a romai püspökök lajstromát, mcllyben Péter első helyen említetik; végre a szent atyákat, kik a romai püspököket elősorolják; ') Epist. 1. ad Chor- — 2) Epist. ad Rom. — 3) Apud Eusebium Hist. Eccl. 1. 2 1. 5 c. 25. 28. — In scorp. cap. 15. — 5) De vir. illust. c. i, — 6) Historia liter. part. t. — 7) Diss. V. de episcopis et presbyteris. — 8) De successione primorum Romae Episcoporum. Londini 1688. — 93 Comm, in t. Pet. V. 13. lu) Annotationes Veteris et novi Testamenti ad ann. 66 67. Londini. 1650. — ") Notae ad epist. Clementis ad corinthios, in Patr. Apostoli edit. Cotelarii Parte 1. Amstelodami. 1724.
