A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 11. évfolyam (Pest, Trattner-Károlyi, 1844)

Szózat sorsosinkhoz

Szózat Sorsosinklioz.

Elszéledett a vészszel telt ború Édes Hazánknak fóldúlt tájain,

Már szikkad a köny, mit sok háború S bal sors facsart e nemzet arczain; Nincsen kin-szülte fájdalom szivén,

Nincs, már csak a múlt bánat ül szemén.

Hah ! nem ragyog már a had csillaga, Nincsen félhold Budának tornyain,

Azt fölváltá a béke angyala,

Ezt diszlő üdyjel a vár ormain.

Minden fölé leng a bék-érzelem,

S már szellemileg is hat nemzetem.

Minden jó s szép iránt fogékonyak Honunknak serdülő reményei,

Csak a legjobbra nem hajlékonyak S ez üdvadó hitünk, ... és elvei ;

Csak — fájdalom — hit ostromoltatik És minden a mi szent, megvettetik.