A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 11. évfolyam (Pest, Trattner-Károlyi, 1844)
Sz. Athanasius beszédje az eretnekek ellen
r feleié Jézus: Bizony bizony mondom nektek, mi- nekelötte Abrahám lenne, én vagyok '). lia mielőtt Abrahám született ő már létezett, hogyan mondhatod őt testi születésétől fogva lett isteni fiúnak? nem hallottad mi mondatik a példabeszédek könyvében ? Én vagyok, kivel örvendettél, naponta felvidámultam jelenlétedben, midőn a világot teremte jelen valék nála 2). És ismét : Bölcseséggel alapitá isten e földet 3). Íme mint létezik örökké az Atyában. És a nagy apostol: Krisztus az Istennek hatalmassága, és bölcsesége4). Azonban mit gondolsz, mit felel ezekre az esztelen samosateni ? ki meghamisítván az isteni tant az arianokkal együtt szerencsétlenül elveszett. Most fordítsuk figyelmünket a vétkekkel megfer- tőztetett manichaeusokra. O istentelen manichaeusok, kik két istenséget vitattok, ezek közül szerintetek egyik jó, másik rósz, és hozzá teszitek, hogy ez avval hadba kíván lépni, hogy valamelly részt nyerhessen, és az mivel jó, s hadra kelni vonakszik, egy részt a rosz- nak engedett, és felét a rósz birtokába engedvén fele a jó hatalmában maradott ; a jó később megbánván , hadra kelt, s magára a rosznak színét ölté. De o istentelen manichaeusok! miért irtózott a hadtól, mit jónak neveztek, még egész, s megosztatlan vala; midőn pedig megfeleztetett harczra kelt, és azért, mint Manichaeus mondja, eljött keresni mi Elveszett, ü szörnyű esztelenség! Tehát milly jellem, milly jel vagyon a jóban, mellyről megismerhetni, midőn a rósz szerepét játsza? mi a véleményed? mintha élet-társát elrútítva látná a férj festő által lemásolva, mint lehet, hogy haragra nem gyulladva a festőt, ki ezt merészlé ki ne végezze ? Mennyivel inkább tehát kárhoztatandó ez, midőn állítani meri, hogy a jó rósz alakját vevén föl jobb és erősebb kezde lenni. íme ezek ') Ján. Vili. 56—58. — 2) Példabeszédek. XV. —3) Ugyan ott III- 19. — 4) Pál Korinth, irt 1-sö lev. I.
