Munkálatai a pesti növendékpapság magyar Iskolájának - 10. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1843)
Tertullianus életvázlata, és
24 riil az egyházi latin Irodalmi pályát, mellyet ezóta folyvást jelesnél jelesli munkákkal gazdagított olly sikerrel, hogy az ő általa alkotott nyelvet dogmák kifejezésére a szent atyák és szent zsinatok csak nem mindnyáján elfogadták. S bár végig küzdötte volna az ur csatáit az egyház oldala mellett: de fájdalom-görcs rángatja szívét minden jobb érzésű catholicusnak, midőn illy férfin halántékain látja elfonyadni az érdem, vajmi csekély ideig virított , de dicső lombzatát; és midőn e korában páratlan talentum, e világos - tiszta felfogású s erőteljes iró , e tiizbuzgalmu catholikus hős az ábrándos montanismus táborába pártol át: megrendül az igazságot s üdvét szerető kebel. Okát e szerencsétlen lépésnek pontosan meg nem határozhatni. Némellyek egy Proclus nevii monta- nista, ki erkölcsi külső szigora által figyelmét s hajlamát meg tudá nyerni, csábításainak tulajdonítják azt; mások a római presbytereknek, hihetőleg a montanismus iránti hajlama miatti, egyéniségét könnyen fölháborító szemrehányásait adják okul. Ezek azonban csak alkalmak lehelének a bensőleg már véghez ment változás kihatására. Hogy megtérte valódi meggyőződésből származott, s az anya- szentegyházhoz buzgó rakaszkodása szinlett nem volt: arról minden kétséget lehetetlenné tesz nagy lelke s határzott jelleme, mellyhöz aljas képmutatás nem fér: de hogy roppant tehetségei meg tüzes, érzékeny kebele ösz- hangzólag művelve nem valának; hogy búskomor kedélye, mellyet még a kereszténység szende sugara sem derítliete föl, és az ebből eredő vonzalom egy merev szigorúsághoz, s ama kemény türelmetlenség, mit önmaga is észre vön, de legyőzni nem törekedett; hogy mindezek egy erkölcsi rigorismussal különczködő ábrándos felekezet csábai iránt fogékonynyá teheték őt, igen valószínű. Hlyen pedig Montanusé volt. Megítélni azonban a férfiút egyedül ahhoz tartozik, ki a szivek indokait, és a vesék szenvedélyeit vizsgálja meg. Az isteni mérleghez gyarló embernek nyúlni nem szabad.
