Munkálatai a pesti növendékpapság magyar Iskolájának - 10. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1843)
Beszélgetés az igaz religioról Fénelon s Ramsai közt
19 terjesztésére egyesüljenek, melly őket szégyenpirral borítja s kárhoztatja; és hogy sem a csalás időszakában , sem a következő századokban soha annak nyomára ne akadjanak, mind ez, mondom, nem csak hihetetlen , hanem merő s puszta lehetetlenség.“ „A csudák és erkölcstanból, a törvény belső szelleméből és a törvényhozó álmélkodtató kiilcselekedetei- ből vont bizonylatoknak öszvege, mondámén, elbájol. Amaz, alacsony és nyomorult fogalmak, mellyek a religi- óra nézve közönségesen divatoznak, isteni küldeteshöz igen méltatlanoknak tetszének nekem. A törvényadó csudái gyanúsak voltak előttem, midőn még erkölcstanja szépségét nem ismerém. De honnét van az, méltóságod, hogy a bibliában olly visszatetsző ellenkezet tűnik föl a világos igazságok és homályos dogmák között ? ügy hiszem, azon fenséges eszméket mellyekről ön imént beszélt, megkii- lönböztetendők a papok által úgy nevezett titkoktól.“ Ő igy válaszolt: „Miért vetnők meg a szivet vigasztaló világos igazságokat a miatt, hogy eszünket alázó árnyakkal vegyitvék? Nem kell-e a religiónak olly tulajdonnal bírnia, hogy emelje és lesújtsa az embert; mutassa meg neki gyarlóságát és egyszersmind fönségét is? Önnek nincs még eléggé terjedelmes fogalma a christi- anismusrúl. Nem csak szivtisztitó törvény az, hanem titokteli bölcseség is, melly az elme büszkeségét megtöri. Az én-nek tökéletes és szünet nélküli föláldozása az, bódulatból a legfőbb ész iránt. Az erkölcstan gyakorlata által a legfőbb szépség iránti szerétéiből gyönyöreinkről mondunk le. Titkainak hite által eszméinket viszsziik áldozatul az örök igazság iránti tiszteletnek. E kettős sajátunk: fogalmaink és vonzalmainknak föláldozása nélkül áldozatunk tökéletlen, áldozatunk hiányos. Ez által enyészik el egészen és semmisül meg a lények lénye előtt az ember. Nem az itt a kérdés: elménk megalázására sziik- séges-e, hogy Isten titkokat nyilatkoztasson ki, csak azt kell megtudni, lőnek-e illyenek kijelentve vagy sem? Ha ő teremtményéhöz szólt, az engedelmeskedés és 1 *