Munkálatai a pesti növendékpapság magyar Iskolájának - 10. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1843)
A catholicismus ügye Orosz és Lengyelországban
\ \ csak némelly szerencsétlen események, nagyobb részt pedig személyes czivakodások, vagy ha szorosban vesz- sziik erkölcsi feslettség által, mit itt a dogmái hibákkal fölcserélni semmikép sem lehet, okoztatott a boldogtalan szakadás, melly elejéntén lassan lassan mintegy fokonként eredeti abból, mig elvégre teljesen megerősödött“ J). II. Az oroszok megtérése és elszakadása. Rnsszia a keresztény hitet Konstantinápolyiéi vette azon időben , melly Photius és Caerularius közé esik, és midőn még kelet, a régi római anyaszentegyliáz előtt tisztelettel hajolt meg, — catholicus volt; — de egyszersmind akkortájban, mikor már a keleti egyház életvirága hervadozott, a közönséges egyháztól inkább, és • inkább távozva bensőleg meginerevült, külsőleg pedig a kormánytól függve önző érdekek művévé, és az udvar örökké változékony szeszélyének játékává lön , mig elvégre világi kevély akaratnak bódulva a keresztény egység boldogító kötelékeit széttépte. Innét Byzantium orosz rokonaiba csak gyönge életet lehelhetett. A „Russzus“ név azelőtt ismeretlen volt; csak Mihály kormányzásának utósó éveiben , midőn még Bardas is élt, kezdette először ismergetni Görögország ezen, olly rövid idő alatt hatalmassá nőtt nemzetet, melly századokig elrejtve, senkitől sem ismerve, most hatalmas ereje teljében tűnt föl. Valamint minden : úgy a russzus népnek is régi történetei eloszlatliatlan sűrű homályba burkolvák. Ötödik vagy hatodik században*jött két szláv törzsök, mellyeknek ősi lakhelye a fekete tenger, és a Duna éjszaki partja volt, a mai Oroszország éjszaki része felé, egyik Kii vezérlése alatt, kit a régi történetírók fejedelemnek neveznek , Dniepernél telepedett le, hol 297 ') Katholisehe Stimmen Zweiter .Jahrgang 1840. nro lö-
