Munkálatai a pesti növendékpapság magyar Iskolájának - 10. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1843)
Beszélgetés az igaz religioról Fénelon s Ramsai közt
9 „Milly csekély .azok száma, válaszolt ő, kik magúkká szálni, s itt a tiszta ész sugallatára figyelni képesek volnának. De föltéve, lennének is itt ott emberek, e csupán szellemi ösvényen járni tudók, a nagy közönség mindazonáltal erre alkalmatlan, neki kiilsegélyre van szüksége. A léleknek finom szenvedélyei nem kevesbbé vakítók a durva szenvedélyeknél. A főigazságok gyakorta a legnagyobb philosophoknak is kikerülik figyelmét; s már nem találni szilárd elveket, mik a kételyek rohamától elsodortakat föltartóztatliatnák. „Valamint a polgári társaságban szükséges volt az észt írásba önteni, parancsait törvénykönyvbe gyűjteni, s azok végrehajtására ügyelő hatóságokat rendelni azért, mert minden ember nem képes hallgatni és követni a természet törvényét: épen úgy a religiúra nézve is, minthogy az emberek a legfőbb bölcseség benső szavát se figyelve hallgatni se szeretve követni nem akarák, mi sem vala méltóbb Istenhez, mint teremtményének személyesen, érzékre hatólag nyilatkozni, hogy ekkép a hitetleneket meggyőzze , az ábrándosok figyelmét lekösse , oktathassa a tudatlanokat, s mindnyájokat ugyanazon egy isteni tiszteletnek gyakorlásában, ugyanazon egy anyaszentegyház iránti bódulatban egyesítse. Minek kel ki tehát az emberi gyarlóság illy mellőzhetetlen segédszere ellen, mi nélkül a nemzetek legbölcsebb s legmüveltebbei az istenség s morálra nézve legvastagabb hibákba estenek?“ „A szeretet religiója, mondám, őt hevesen félbe- szakasztva , közös minden elmével, minden nemzettel s vallással. Mindenütt, még a pogányságban is akadhatni nyomaira. Egyiigyii lelkek azt tán jobban gyakorlották, mint a bölcsészek arról szóltanak. De minden felekezet izetlen véleményeit elegyité belé; s illyeket a bibliában szintúgy találunk , mint másutt akárhol. De mentsen föl méltóságod, ezeknek elősoroltatásától. Tartok , nehogy azt káromoljam, mit nem tudok.“
