Munkálatai a pesti növendékpapság magyar Iskolájának - 10. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1843)
Abeilard s a tanjai által okozott theol. s polit. mozgalmak
10 2 még: most is mindnyáján folytatják, jóllehet az említett föladat már 18 század óta a tanítók legjelesbike által ran megfejtve, e szavakban: „Mi nem csupán a látható dolgokat szemlélgetjük, hanem a láthatlanokat is; ezek örökkévalók, amazok pedig ideigleniek (II. Kor. 4, 18. Lásd. továbbá a Rom. 1, 20.) E tanitmány az egész keresztény philosophiának talapzatja; következéskép mindaz, mi annak megren- ditésére irányoz , eretneki. Azonban e tanitmány azt is kívánja, hogy az ember Isten igéjének bóduljon; és épen ez az , mi a tudomány gőgjét minden időben maga ellen lázította. Ezeket tudván ama két iskolát elválasztó gyökeres különbséget könnyű fölfogni; sőt ha itt helyén lenne, ugyanezen eltérést ki lehetne mutatni a tudományok s művészetek minden ágaiban, a morálban szintúgy mint a politikában, a törvényhozásban sőt akármelly osztályban is , azon szempontból kiindulva , miszerint az embernek minden szüleményei valamint maga az ember is, vagy mennyei viszsugárzatuknál vagy földi tüneményeiknél fogva tekinthetők. Azonban a tárgy, mellyel foglalkozunk, csupán csak azt engedi megmutatnunk, milly eldöntő részt vön e vitályban Abeilard s miilyen volt a mozgalom, mellyet meg indított. Abeilard, miután mind a plátói tanokat Champeauxi Vilmostól, mind a peripatetikaiakat Roscelintől hallotta s e két mesterét legyőzte volna: eltökélő magában e két ellenkező tanitmányt megegyeztetni, s egy uj középrendszer által öszhangzásba hozni. Hlyeién kísérlet annál alkalmatos)!, s kivánhatóbbnak látszék, mivel mind a két oldalon zavar uralkodott. A realisták meg nominalisták magokat sem érték többé. Az elsők vitatkozás hevében az eszmét szem elől vesztették, melly valóban el is kerüli a figyelmet, ha hiú vitályok tárgyává tétetik ; az utóbbiak szavak fölött elménczkedve, az ész képezte mesterséges elvonatokat valódi és természetes képzetekkel zavarák össze. Mind ezeknek mind amazoknak igazok volt is s nem is, a mint t. i. különféle helyes vagy helyI
