Munkálatai a pesti növendékpapság magyar Iskolájának - 10. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1843)

Előszó

X

tatlanabbnak látszik, minél bizonyosb a szomorú tapasztalás szerint, hogy gonoszság és pártszellem erőszakkal csavará a szentirományok és dogmák valódi értelmét el és alkalmazá saját koholmányaihoz. Azonban nem liiányzottanak a cath. egyházban férfiak, kik a legmagasb hittani czikkeket lehető legnagyobb lelkismeretességgel őrizék s azt ellenfeleik irányában legvilágosban kifejték. Ki e lelkismeretességről meg akar győződni, tekintsen sz. Vazulnak a sz. Lélekről irt könyvébe: s száz helyett ez egy példa is eléggé fogja bizonyítani, miszerint a tamtmány illy fől- ügyelök kezeiben már természeti szempontból is ép maradhata.

E gondosság és lelkisméretes őrködés azonban nem egyedül a római s hellen műveltség korában kiséré a hit tisztántartása ügyét; az anyaszentegyház a középkorban is olly éber figyelemmel tartá a szellemi s különösen theologiai mozgalmakat, olly képes és fá- radatlan volt a legfinomabb hitbeli kérdések és vitályok elintézésében: miszerint az ez időszakban csaknem nagyobb bámulást gerjeszt, mint a tudományok és művészetek virágkorában. Abeilard tanjai és eredményei egyszersmind világot vetnek a jelenidő politicai irányaira, s azon igazságot, miszerint a status szilárdsága a hittől kölcsönzi tartóslétét, minden kétségen túl emeli.