Munkálatai a pesti növendékpapság magyar Iskolájának - 9. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1842)
Gróf Batthyáni Ignácz' életrajza
;í27 Hiányzó’ leánya volt. — Első tudományos művelődését egész a’ költészetig Pesten a’ kegyes rendűek’ iskoláiban nyeré. Innen Nagy-Szombatba ment által tanulói pályáját az odavaló nemesi nevelő-intézetben folytatandó, hol is a’ retho- rika’ végeztével, kedve lévén kisded korától fogva a’ papi állapotra, az esztergomi érsek-megye növendékei közé so- roztatott. Átlátta Batthyáni azonnal, a’ mint ezen új térre lépett, jövendője’ óriási nehézségeit, át azon elmulaszt- hatlan kellékeket is, mellyekkel az Ur’ szőleje’ munkásának föl kell ruházva lenni, ’s azért, hogy az igazság’ pán- czeljábu fölöltözködjek ’), csüggedni nem tudó szorgalommal fogott a’ mennyei hivatása elébe szabta tanulmányokhoz, és szorgalmát olly fényes előmenetel koronázá, hogy, mint Katona a’ nagyszombati egyetemben iskola-társa megjegyzi róla, a’ tudományokbani éles elméjét mindnyáján csudálnák; mély tanultságát, midőn az érsek’jelenlétében a’ polemicát védelmezé, mindnyájan megtapsolnák. E’ szép törekvés nem maradhata jutalom nélkül, ’s az ifjú Batthyáni még mint növendék Nagy-Szombatban, szent György vitéz és vértanúról nevezett jáki apátsággal tisztelteiéit meg. Batthyáni’ nagy lelke rendkívül buzgóit a’tudományok iránt ! Hogy a’ benne gazdagon viruló csirák bővebb hajtásnak induljanak, ’s a’ tudományos ismeretek és ta- pasztaltság’ nagyobb kincseivel rakja meg fogékony kebelét, gondos fölsőbbjeitől tanulmányai’ folytatása végett Romába küldetik, hol szabadon merítendhetne a’ forrás’ tiszta folyásából. Ignácz a’ katholicismus’fővárosában illő tisztelettel fogadtatván, az Apollinare collegiumba, hol a’ magyar egyház’ majd minden ez időbeli nevezetes!) férfiai ne- veltetvék, fölvétetik, ’s különös figyelem’ jeléül könyvtárnokká tétetik. Mennél tágasb a’ kör, melly most fejlődésére nyílik föl előtte: annál melegebben fog mindenhez, a’ mi tudományszomjas lelkét betöltené; ’s buzgalma a’ tanulás‘) Eph. VI. 14.
