Munkálatai a pesti növendékpapság magyar Iskolájának - 9. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1842)

A' jesuiták Magyarországban

314

künk l) — hiába liarczoltok szabad alkotmányéit, ’s egy szabad hazáért, ha előbb magatok szabadok nem vagytok! még az önzés vezérli lépteiket, a’ mélyebben gondolkodó elmegy mellettek, ’s megindulva keblében a hasztalan öntött nemzeti vér miatt, lassudan suttogja meghitt barátjának fülébe; „rabszolgák voltuk, s azok is maradnak minden trophenmok’s diadal-ivek közt!11 Bizonyos komoly fagylepte homlokú gondolkodó nem tudta megfogni, hogy azon század, melly annyi revolutiókat látott kebelében a’ szabadság’ kivívása végett, épen azon század legyen, mellyben az önhaszon és privát érdek annyira uralkodnak. „Az idő halad, — úgymond — a’ múlt századhoz képest javultunk ugyan valamennyire, ah ! de mi az a’ nagy eltéréshez képest? Átaljában e’ század megérdemli még mindig, hogy midőn sírjába szálland, emlékoszlopára az utóbbiság ez epitapliiumoí vésse : Egy század sírja, me Ilynek istene pénz volt. “

Kínosan följajdul a lélek e szavakra, és elzúghatnék bús panaszokban, miként a’ harang’ szomorú kongása dúló zivatar’ süvöltéseiben elzug : —

Nemzetek, és népek! hiába fohászkodtok boldogság után; haszontalanok — egy pillanatra bámuljátok a’ roppant látványt, bámuljátok, miként zúgtanak el a’ tornyosodé föllegek, és a’ lángoló mennykövek miként jártának czikázva keresztül rajtok; de a’látvány’ eltűntével eltűnt a’ pillanatnyi élvezet ; mert elviliaroztok után még sem érzitek megtisztulva a’ léget. — Haszontalanok fáradozásaitok állodalmaitok’ uj meg uj organisatióiban, és consti- tutioitok’ el-elrendézésén, és tökélyeshitésén! — Nemzetek és népek! a’constitutiók’ viselnökei! hasztalan feszengenék karjaitok’ izmai, még saját kebleitekbe nem nyúltok, tenmagatokba nem tértek, és itt-itt nem iigyekeztek javítani. Tenmagatokat kell legelőször tökélyesítnetek, föl') Ő társodalmunkban a’ legjelesbek legjelesbike volt, és egyike azoknak , kiknek neveit zöld emlékben tartják évkönyveink is áldással adandják át utódainknak.