Munkálatai a pesti növendékpapság magyar Iskolájának - 9. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1842)

Vezérhangok sorsosainkhoz

9

megrontási harczban állván, mellyet az alakok’ őrzésével az isteni törvény’ sértése ellen lassú és félénk fölszólalá- sokkal kivini nem lehet, melly nem állhat csak csekély el- lenmomlásokhól, nem — ezen biin-véginegrontási harczban, mellyben a’ gyökéihez kell tennünk a’ fejszét, nem szabad félnünk a’ körül ugráló forgácsoktól, mellyek tán sebet ejtve hullanak ránk. De honnan vegyünk bátorságot ’s erőt

•

ezen harczra, hacsak legmélyebb belsőnk nem szabad a’ rósz gondolatok’ és gerjedelmek’ legkisebb árnyától is, ha ez nincs áthatva elolthatatlan gyiilölségtől minden rósz ellen ? Igen: legkisebb gondolatunk is tulajdona a’híveknek, mert tulajdon szentségünket tartozunk szivükbe önteni, de a’ mi szentségünk semmi, ha minden gondolatink ’s legtitkosabb gerjedelmink nem sugározzák vissza Krisztust, a’ mi előképünket ’s példányunkat. Szivükbe akarjuk-e csö- pögtetni mivel magunk sem bírunk? de honnét nyerhetnénk alkalmat Krisztus’ tanitmánya’ lelkét a’ hívekbe csöpög- tetni, bennük szétárasztani, ha az tulajdon lelkünk’ legbensőbb mélyéből nem buzog ki? — Igen, csak tiszta feddhetetlen öntudatot érezvén mellünkben szilárdulhatunk meg a’ nagy munkára, csak így érzendiink elég erőt bátor lé- lekkkel szenvedni az üldözéseket az igazságért Isten’ országának megalapítása végett. És —oh ekkor boldogok mi! ,,Boldogok, monda mennyei mesterünk, kik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék mennyeknek országa. Boldogok vagytok, midőn szidalmaznak titeket, és üldöznek titeket, és hazudván minden gonoszt mondanak ellenetek érettem. Örüljetek és vigadjatok, mert a' ti jutalmatok bőséges mennyekben; mert igy nldözék a' ■prófétákat is, kik elöltetek voltának.^ A’tanítvány nincs mestere fölött; ez pedig anyaszentegyliázát vérével alapította, ’s a’ keresztet tábori ’s győzelmi jegyül adta övéinek. Soha, ’s seholsem tényé-