Munkálatai a pesti növendékpapság magyar Iskolájának - 9. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1842)

Vezérhangok sorsosainkhoz

4

ben mellettünk állva ’s ránk tekintve nem ismételné: „Ti vagytok a’ föld' suva.li

Már a’profán hajdanban, de még inkább az ó szövetség’ lapjaiban a’ só fölbontliatatlan barátságnak ’s legben- sőbb egyiilésnek vala jelképe. Bensőnek és fölbonthatat- lannak kell vala lenni Isten és Israel’ népe között a’ szövetségnek, ’s ezt Mózes só-szövetségnek mondja. (Num. XVIII, 19.) Tehát a’Megváltó’szavait így értsük: Ti vagytok a’ szövetség’ sava, a’ közép és jelkép, mellyet Isten maga és a’ föld közé állíta, miszerint Isten és a’ föld mi- benniink és általunk egymássali egyesiilésöket ünnepeljék. Maga Krisztus Urunk is kinek képét minden apostolnak kelle viselni, mint szövetség’ sava jőve e’ világra. Sz. Hilarius ezen helyet értelmezvén azt mondja, hogy a’ só a’ régi vegytan’ fogalmai szerint tűz- és vízből áll, ezen két elemből, melly a’ sóban kibékülve egyesül.

Vegyük fontolóra ezen hasonlatosságot, mikép mint Krisztus’ helyettesei Isten és a’ föld között állván a’ vétek okozta régi meghasonlást a’ bennünk lakozó Krisztus’ ereje által kiegyenlítsük ! A’ törvény’ papjairól így szól a’ látnok: „Az előterem és oltár között siránkozzanak a’ papok az Isten’ szolgái mondván: kíméld Uram, kíméld népedet, és ne hadd örökségedet szégyenné válni!? (Joel. II, 27.) — Mennyivel inkább áll, szeretett Sorsosaink, a’ kegyelem’ papja az előterem és oltár az ég és föld között ? ! —

Mint Isten’ követje mén ő a’ világba, mint hajdan az apostolok, miszerint a’ hitetleneknek hírül vigye a’ Megváltónak örvendetes megérkezését, és a’ hit’ világát meg- gyujtsa a’ halál’ árnyában ülőknek. Mint Isten’ követje lép ö a’ hivek közé, miszerint föltárja előttük az örökkévalóságot az isteni titkok’ tudományát, ’s az Ur’ parancsait velők közölje, és Isten’ igéit közöttük magyarázza. Mint