Munkálatai a pesti növendékpapság magyar Iskolájának - 9. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1842)

Fölvilágosodás- és művelődési törekvények a' középkorban (Kath. Stimmen)

még az is, hogy „Luther a’ kereszténységnek ő előtte isme­retlen bibliát a’ pad alól vonta ki.“ Milly kevéssé egyeztet­hető ezen állítás az igazsággal, már abból kitetszik, a’ mit az előbbi czikkben Ximenes’ polyglottairól és ugyanannak az eredeti szöveg’ tanulását illető ajánlatáról fölhoztunk. ’S valóban a' sz. irás’ tanulása sohasem bocsátatott szem elöl, miről elegendő bizonyságot nyújtanak a’ héber, clial- daeus, sirus, görög és latin bibliák, mellyek Ximenesen kiviil sz. Paganinus, Arias Montanus, Vatablus, Vittmanstadt, De la Hage, Marius Leo, Harraeus és kiváltkép Erasmus* tói Rómában, Párisban, Antverpen-, Velencze-, Complut , Bées-, Lyon- ’s Kölnben adattak ki. Épen olly bizonyos, sőt általánosan ismeretes, hogy már Luther előtt léteztek a' bibliának fordításai majd minden nyelvekre, kivált a’ né­metre. Mert a’ 13-dik századtól fogva annyira emelkedett a’ bibliai tudomány,hogy Hugo Carensis az első bibliai con- eordantiát és variánsok’gyűjteményét vala kép; s kiadni. Ha- sonlag nagy érdemeket szerzett a’ bibliai tanulmány körül halberstadi Conrad. Később Lyna Miklós kiadta postilláit, mellyeket Burgos Pál átdolgozott; Valla Lürincz és Eras­mus kiadák a’ szentiráshoz commentáraikat. A’ theologia nem csupán az elmét; hanem a’ szivet és kedélyt illetőleg te­kintetett ’s e’ szerint tárgyaltatott. Annak bebizonyítására milly termékeny volt a’ litteratura a’ magasabb mysticában elég Bemard, Tauler, Suso, Scupuli, sz. Victori Richard Hugo és Gerson, jelesen pedig kempisi Tamás nevét emlí­teni, kinek minden korszaktól egyenlőn csudáit és becsült könyve „Krisztus’ követéséről“ a’ 15. század’ első feléből való. Ismeretes az 1837 újonnan kiadott német theologia Troxlertöl, melly már 1498 Lipcsében, és 1508 Augsburg- ban jött ki. Nem kevesbbé ismeretesek a’ tudós belgának Rusbroclniak munkái a’ 14- századból, mellyek későbben la­tinra fordítattak, valamint Münster Tivadarnak katechismusa a’ 15. században. Kezet fogva ezen irományokkal, haladt a’ vallási költészet. Rosvitha sz. Benedek’ apátja Gamlersheim- ban nagy Ottónak tetteit ’s sz. Dénes’ és sz. Ágnes’ martyr’ halálát éneklé. Emlékezzünk továbbá Dante-,Trimberg-Hugoi

Next

/
Thumbnails
Contents