Munkálatai a pesti növendékpapság magyar Iskolájának - 9. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1842)

Fölvilágosodás- és művelődési törekvények a' középkorban (Kath. Stimmen)

160

Prága (1347) *), Pávia (1361), Bées (1365), Köln (1388), Palermo ’s Erfurt (1389), Krakó (1400), Würzburg (1482), Ingolstadt (1410), Lipcse (1409), Velencze (1410), Cremona (1413), Rostock (1419), Lővén (1426), Florencz (1438), Bordeaux (1441), Trier (1450), Glasgow (1154), Greiswalde (1456), Freiburg (1457), Basel (1459). Buda (1463), Bourges (1469), Saragossa (1472), Upsala (1476), Tübingen (1477), . Mainz (4477), Kopenhagen (1479), Aberdeen (1480), Alkala (1499), Vittenberg (1502) és az Odera melletti Frankfurtban (1506). Szóval hatvanhat egyetemet számlált Európa 1517 esztendő előtt, mellyekből egyedül csak németország tizenhatot líirt ; ’s mégis vastag sötétség terült, volna Európán,

’s csak Luther gerjesztette rokon szellemű társaival a’ sze- retetet a’ tudományok iránt, világosságot, ’s felvilágosodást okozván ez által ? Mi történt tehát az egyetemekben ? Tán csak játék végett szoktak itt összegyűlni, ’s egyéb tárgyakkal foglalatoskodtak imitten, mint a’ tudományokkal? Bizony, bizony az illyetén vak és tanulatlan szájongóknak — kiknek egész tudományuk a’ középkor’ sötétsége — és a’ reformatio’ fölvilágosodása felöli hiú hebehurgyaságban, látszik állani,— azt kellene mondani, mit nem rég egy iró mondott Panielnek, a’ brémai rationalisticus lelkésznek (az evang. Kirchenzeitung 1841. 45. számában). „Tehát soha sem hallott valamit a’ középkor’ költészetéről, teszem a’ ni- belungi énekről, a’ scholasticáról, az észnek a’ legmagasabb virágzásáról semmit, a’ strasburgi, kölni, freiburgi székes- egyházakról a’bécsi szent István-toronyról, mellyet ö ugyan csak nem talált föl, a’ könyvnyomtatási mesterségről, és az iránytűről ; semmit Daniéról és Petrarcliáról, a’ Bois- serféle népgyüjteményröl ? soha sem hallotta-e, hogy Herder egykor így fohászkodék föl, szeretném, ha a’ középkorban születtem volna!“ “?“ — Valóban a’ mi időnkben is akadnak alaposabb tudósok a’ protestánsok közül is, kik örömest megvallják, hogy azon időben, melly a’ reformá*) Ezen városból a’ 15. század’ elején egy nap 30COO tanítvány költözködött ki.