Munkálatai a pesti növendékpapság magyar Iskolájának - 5. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1838)

Az Isteni tiszteletrőll altaljában

59

san fájlal, ’s milly helyesen indúlt-meg ezen a’ püspöki méltóság vagy utóbb megismeri vagy ha az elégtét’ teljességére mind azokat , mellyek tőle roszúl tartattak élő szóval, ’s kész aláírással kárhoztatja, a’ megjobbúlt iránt akármennyi könyörülés sem lesz megfeddhető : mert urunk az igaz, és jó pásztor, ki meghalni kész juhaiért, ’s a’ ki nem elveszteni, hanem megmenteni jött az emberek’ lelkeit, azt akarja, hogy jámborságában követői legyünk; hogy a’ bűnösöket igazság által büntesse, a’ meg tériteket pedig könyörületesség által el ne taszítsa- Mert csak akkor védetik az igaz hit leghasznosabban, midőn a’ hamis vélemény követői állal is kárhoztatik. Az egész ügynek pedig szent, ’s hű végrehajtására Juliánus püspök, ’s Benálus presbyter atyánkfiáit, nem különben Eilarius diaconus fiamat is, mint helyetteseinket küldjük. Ezekhez Dulcitius jegyzőnket, kinek hűségét gyakran tapasztaltuk, kapcsoljuk, bízván, jelen leend az Isten’ segítsége, hogy a’ki hibázott, kárhoztatván véleményének roszaságát, hibája alul fölmentessék. Őrizzen téged az Isten egészségben kedves atyámfia. Költ Junius 13-án Asterius, ’s Protogenes legjelesb Consulok’ idejében]

B.) Fralssynousból.

IV.

Az Isteni Tiszteletről áltáljában.

Mi sem közönségesebb ez időben , mint ollyan emberekbe ütközni, kik vallás, és Isten nélkül élnek ; meglehet, hogy rendszerből tettetik hitlenségöket, meglehet, hogy látszólag édes, de valóságában szomorú gondatlanságtól ringattatnak. Mint gyakorlati istentagadók, bámulva szemlélik a’ természet’ csodáit, a’ nélkül, hogy valaha terem- tőjökhöz emelkednének, a’ teremtés’ minden jótéteményeit ízlelik, a’ nélkül hogy hálájokkal azokat kútfiejök-