Munkálatai a pesti növendékpapság magyar Iskolájának - 5. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1838)
Aranyszáju sz. János' értekezése a' felöl, hogy kiki magának árt
27 vízbe holtat, vag) az elégetlet, ’3 azt, kinek hamvait háza’ düledékei födik, de az istentelent senki sem szánja, sőt, mi ennél még veszélyes!), sokan boldogoknak is tartják; ’s haj ! milly sok rosznak kútforrása ez; valamint beszédem’ elején kértelek: úgy most is; ne indulatoskod- jatok ’s megbizonyítom, hogy az előhozott roszak’ egyike sem sértheti a’ józan embert, sem erényét meg nem csökkentheti; ugyan is egy javaitól megfosztatott, vagy a’ kit rágalmazók, rablók, ’s tán saját gonosz szolgái fosztának-ki minden javaiból, vesztett-e erényében, ’s mit?! De határozzuk előbb az erénynek mi létét, hogy így, ha beszédünket majd másra fordítjuk, azt az Olvasók könnyen átlássák ’s megértsék. 3. A’ lovaknak mellyikét nevezzük jelesbnek, azt-e, melly arany zabolával, ’s más nagy értékű kötő szerekkel, selyemmel szőtt zsabrákkal, arany himzetü, 's tarka szőnyegekkel, és talán aranyozott madzagokkal átfont serénynyel dicsekszik? vagy, melly sebes nyargalással erős lábszárokkal, ’s széles körmökkel bír, ’s melly hosszú utakra és hadakra alkalmatos, azokban rettenhetet- len megáll, ’s futása által a’ lovaglót veszélytől menti? bizonyára nem azt. hanem ezt. A’ szamarak’ ’s öszvérek’ jelességöket a’ terhek könnyű elhordásában, izmos lábszárokban, ’s utakra készségükben, nem pedig az őket környező kül ékekben helyezzük. Továbbá a’ szőlőknek mellyikét csodáljuk? melly sűrű venyigéket ’s leveleket, vagy sok fürtöket termeszt?, az olajfát, ha gyümölcsét, vagy sűrű lombjait, és leveleit terjeszti mindenfelé?! igy van az emberrel is. Jól megértsük tehát az erénynek miben létét ’s csak azt nevezzük ártalmasnak, mi ezt meg sértheti. Már pedig az nem a’ gazdag kincsekben, hogy a’ szegénységet, nem a’ testi épségben, hogy a’ nyavalyákat, nem a’ köz tekintetben, hogy a’ rósz hírt félhesd, nem e’ puszta, bizonytalan, ’s czéltaian életben, hogy a’ halál tessék irtóztatónak, nem a’szabadságban, hogy a’ fogságot kerüljed, nem ezekben áll az
