Munkálatai a pesti növendékpapság magyar Iskolájának - 5. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1838)
Aranyszáju sz. János' értekezése a' felöl, hogy kiki magának árt
23 a’ lelki gondviselés, minden keresztény házat, mint sajátunkat. ? inkább ismerjenek vigasztalóknak kesergéseifc- ben, mint vendégeknek szerencséjükben. Könnyen megvetik az olly klerikust, ki gyakrabban hivatalos lévén ebédre, nem vonakodik. Soha ne kérjünk, ’s megkéretve ritkán fogadjuk-el. a) Boldogabb dolog adni, mint, sem elfogadni. Nem tudom, miként lehet, hogy épen az ki tőled engedelmet kér adhalásra, midőn elfogadod : alábbva- lónak ítél; ha pedig megveted őtet kérésekor, csudálan- dólag sokkal jobban becsül annakutána. A’ maga megtartóztatás hirdetője ne szaporítson menyekzőket. Ki olvasó az imígy szóló Apostolt : b) „következik, hogy kiknek feleségük vagyon, legyenek, mint kiknek nincsen“. Minek kinszeríti férhezmenésre a’ szüzet? Azon pap, kinek egy felesége van, minek inti másodszori férhezmenésre az özvegyet? Mikép lehetnek a’ papok idegen házak’, ’s majorok’ ügyviselőji, sáfárjai, kiknek önnön birtokuk’ megvetése parancsoltaidé ? Barátodtól elragadni valamit, lopás. A’ széntegyházat megcsalni szentségtörés. Elvenni, a’ mit ki kellene osztani szegények, ’s több éhezők közt, vagy óvakodóvá, ’s féltékenynyé akarni lenni, vagy, a’ mi legnyilvánosb gonoszság, abból valamit levonni, minden tolvaji kegyetlenséget fölül halad. Engem kínoz az éhség, ’s te Ítélsz, mennyi elégséges hasamnak: vagy tüstént oszszd-ki, a’ mit kapsz, vagy ha félelmes osztogató vagy, engedd az adakozónak, hogy ön maga oszsza-ki sajátját. Nem akarom, hogy általam teljék-meg erszényed: senki sem őrizheti meg jobban az enyimet nálamnál- Legjobb osztogató, ki magának semmit sem hágy. Kin- szerítettél, legkedvesebb Nepolziánom, minekutána kigu- nyoltaték a’ szűzeségről szent Eustachiához Rómában irt füzetkém, tíz év’ lefolyta után ismét fölnyitni ajkaimat a) Apostoli Csele. 20. b) I Korinthia 7.
