Munkálatai a pesti növendékpapság magyar Iskolájának - 5. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1838)
A' természeti religio' fogyatkozásai
307 mivel a’ belső harcz az ész és indulatok közt még ember ember lesz, mindig tartani fog, te is szinte mindég nyugtalan lészesz. Ha erkölcsös akarsz lenni, az indulatokat kell sanyargatnod, ■'s e’ szerint érzékiségedet miként fogod kielégíteni, ha az erkölcs meg nem jutalmazlalik ?— ha pedig az indulatokat követed, vádoland lelkiismereted, ’s miként csendesíted le majd természetednek legnemes- bikét? — O melly megalázó lenne ekkint az emberiség’ sorsa, milly rettenetes annak e’ földi pályája ! Minden remény nélkül menni, lassan lassan iszonyá fájdalmak között az enyészét’ és eloszlás’ végpontja felé haladni mindég csak bizonytalanság és félelem között azon a’ setét ’s komor úton, melly a’ sírba viszen, tudva, látva hullani alá a’ setétség’ temérdek örvényeibe, azon habozással tűnni el a’ színpadról, valljon nem Örökre fog-e elaludni életünk’ világa, milly elcsüggesztő gondolat az erkölcsre , és minden igazak, ’s nyomorultak’ ügyére nézve.— „Azért hagytam el, úgymond, az ifjú Anacharsis Bartheleminél a) Scythiát szülötte földemet, rokonimat, hogy illy gyűlöletes fölvilágosodást (érti a’ Philosophiat) szerezzek magamnak. Az emberi lélek’ minden erőkö- dései tehát csak arra szolgálnak, hogy minket a’ legszá- nakozásra méltóbb valóságoknak lenni bizonyítsanak? — De honnan jő, hogy llegyenek, honnan jő, hogy, elvesszenek ezen valóságok, mit jelentnek ezen változások, mellyek e’ fóldszinén örökösen esnek? ki számára van rendelve ezen rettenetes néző játék. Az istenekére, kiknek nincs semmi szükségük arra? az emberekére, kik annak áldozatjai? ’s tulajdon magam is ezen néző színen miért vagyok kíntelen szerepet venni ? Miért szólítattam- ki a’ semmiségből akaratomon kívül, ’s miért tétettem szerencsétlenné megkérdeztetésemen kívül, hogy akarok-e az lenni ? Megkérdem az eget, a’ földet, az egész vilá20 * I a) Utazás Gör. Omág. 3 kői. 28 Czik.
