Munkálatai a pesti növendékpapság magyar Iskolájának - 5. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1838)

Előszó

fölséges, igaz dicséretre méltó tíindöklik, ellenben elvetünk nyílt ’s lelkes bátorsággal, — félre léve minden külső tekintetet rovunk-meg mindent, mi abban a’ józan ész’ elvei szerint rút, alávaló, csalfa igazságtalan találkozik. Minden kornak meg vannak a’ maga jó ’s jelentő vonásai, de egy sincs, mellynek szinte azon mértékben vétkei, hibái, ’s fogyatkozásai ne lennének. A’ világon még eddig mindég volt valami végső ; azon mértékletesség mellyel a’ közép út kíván, csak a’ fölvilágosodás, érettség, ’s magasb fokon álló miveltség’ tulajdona — a’ tudatlanság, mi- veletlenség egyik végsőből a’ másikba rohan, a’ közép századok’ szerfelett könnyű - hivősége hirtelen hitetlenségbe ment által, ’s most mind kettő egy középbe látszik olvadni, mint ezt Anglia FrancziaOrszág ’s Amerika’ legújabb történetei bizonyítják.

Mi nézeteinket a’ fordított, vagy eredetileg kidolgozott tárgyak’ megválasztásában illeti, itt azon szempontból indultunk-ki, hogy munkálataink ne csak a’ kor’ szükségéhez ’s szelleméhez alkalmazva, de bogy egyszersmind az egyes darabok a’ tudományok’ különféle ágaikból merítvék ’s úgy elegyítve legyenek, hogy a’ különféleség az olvasást kedvessé, ’s az ezen kiilönféleségben uralkodó egység pedig magukat a’ tárgyakat a’ szívre ’s lélekre hatókká tegye. — A’ szent Atyákból három legnagyobb férfiú mind azok közt, kik valaha az anyaszentegyház’ menyboltozatján, mint meg annyi csillagok tündököltek — három legnevezetesebb darabját szemeltük-ki. Hieronymus’ Nepotianushoz írt levele a’ Papok életéről —melly magunkat leginkább illet —