Munkálatai a pesti nevendék-papság magyar iskolájának. - 4. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1837)

Második Rész. Eredetiek

87

meg, mellyoknek gáttalan árjaik, Angliának határain nem sokára áttörvén, Franczia, közelebb pedig Német országot is döntötték ; ennek elöttök habozó protestantis- musát, (rohan saik annale viszszahatásaitól igen csekély gyengitetést szenvedvén ; sőt a’ benne fészkelt vallásbéli szabad-elműségnek, és az annyiszor kikiáltott önvéleménynek (privat-urtheil) csatlakozásai által inkább segí- tetvén, ) nagyobb részint félre nyomták, sőt már kereszténységét Í3 gyökerében ingatják. Napról napra gyarapodó erejök annyival veszedelmesebb, mennyivel mélyebb sebeket ejthet az ingadékony protestáns kereszténységen , melly a* pokol’ kapui által sem roskasztható kö- szílra épített anyjától elpártolván, a’ hamis tanítmányok’ körülfuvó szeleitől oszlop nélkül ide oda ingadozik, a’ pusztában hányatott nádként. Mennyire rázzák azok egy- szer’smind a’ külső és belső köz boldogság’ alkotvány- jáuak talpkövét; jelenkorunk szoros figyelmezés után igazabban tapasztalja, — a’ szánakozásra méltó későbbi maradék pedig akkor, mikor az elszórt rósz magvak keserű gyümölcseit kisírt szemekkel szedendi, súlyosabban fogja érezni, mintsem szükséges, vagy lehetséges volna itt elevenen rajzolni. Elég legyen hát csak azt említeni röviden ; hogy azon nemzedéknek, melly Luther’ és Calvin’ zászlóik alatt olly tüzesen viaskodott, mai sarjadéka ama vallástól, melly csak fél század előtt is megtörhetetlen makacssággal védelmez- leték, mint Krisztusnak — a’ reformátorok által tisztaságába visszahelyezett tanitmányja, az elkövetendő istentelenség’ vétkének legkisebb rettegése nélkül, hideg kebellel áll—el ; mivel azon forrásból, mellyből elei egyedül vélték, és hitték meríthetni az üdvóség’ tiszta vizét, neki már zavaros és fölényes tanítmányok fakadnak; úgy hogy miket azok betűszerint olly világosan és könnyen értettek, olly sebesen áthatottak, azokat ez, ha betűszerint vétetnek, keresztül nem láthatja, ’s meg sem foghatja, mint merő képtelen csomókat, mely-