Munkálatai a pesti nevendék-papság magyar iskolájának. - 4. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1837)
Első Rész. Fordítások
69 tők’ örök példánya, Jupiter fiának nevezte magát; a’ rómaiaknál a’ respublica’ régi Consulai Cincinnatusok » Fabiusok, Papyrius-Cursorok, Pál-Emilek, Scipiok reményüket csak a’ capitolium’ Istenségébe helyezték. Pompejus isteni segedelemért esedezve indult a’ harczokba, Caesar mennyből származottnak akart tartatni, vágytársa Cato y a’ lélek’ halhatatlanságáról vala meggyőződve, gyilkosa Brutus, termé'szetfölötti hatalmakban hitt, és utódja Augustus, csak az Istenek’ nevében uralkodott. A’ mostani népek köztt hirtelen volt-e a’ gőgös Sy- cambrus, Rómának és Gallusok’ győzője, ki a’ pap’ lábaihoz térdelve, tette-le Franczia ország’ alapját? Hit— télén volt-e szent Lajos, a’ hitlenektől is tiszteltetett, ki a’ királyok’ békebirója vala? Duguesclin, kinek hült tetteméiért várasok vetekedtek ; a’ félelem és gáncs nélküli Bayard, az ősz tábornagy Montmorency, ki a’ har- cz-mezők’ közepén imádkozá olvasóját, mind hirtelen emberek valának ? Még csodásabb idők, mellyekben Bossuet Turenne-t az Anyaszentegyház’ ölébe visszavezette ! Végre jelenleg, őn szemeink előtt, istentagadók voltak-e, kik a’ Pyrenék és Alpesek’ csúcsait megalázták, Rhénust és Dunát megrémíték, Nilust meghódíták, ésBos- phorust megrettegtették; kikFleurus’ és Arcole’ mezején, Veissenbourg’téréin, a’ Pyramisek’ törveinél, Pampelu- na’ völgyeiben, ’s Bavaria’ rónáin diadalmaskodtak? kik Német és Olaszországra, Brabant és Helvecziára, Patavia és Görög ország’ szigeteire, Munch és Romára, Amsterdam és Malthára, Maynz és Cairora rabigát vontak ? Istentagadók voltak, kik több mint hatvan csatát, és több mint száz erősséget nyertek, kik nyolcz hatalmas ország frigyét meghiusíták, és Ázsia’ minden sivatagjai mellet India’ főnökeit megreszkedtették? Istentagadók voltak, kik annyi csodákat tettek, vagy inkább keresztény parasztok-e ezen bátor tisztek, kik egész éltükben teljesítek a’ vallás kötelességeit ? nem tapasztaljuk, hogy azon magas lelkek, kik megaláztatásnak tartják az