Munkálatai a pesti nevendék-papság magyar iskolájának. - 4. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1837)
Első Rész. Fordítások
55 zonyos, hogy lelkünk’ vágya örök, alig nyerte-el vágyódása’ tárgyát, újonnan kér, az egész mindenség sem elégitheti-ki. A’ végetlenség az egyedüli tér, melly hozzá mérhető : sokaságban szeret elveszni a’ legnagyobb mint legkisebb terjedelmeket megfogni akarja, határ nélkül szeret szaporítani. Elvégre egészen eltelve, és ki nem elégítve mindazzal, mit magához ragadott, az Isten’ ölébe dűl, hol a’ végetlenség’ eszméinek határa tökélyben, időben, és térben elenyészik. Ez a’ nyugalomnak egyetlen középpontja mellyet alkot magának ; de csak azért meríti magát az Istenség’ ölébe, mert ezen Istenség telve van sötétséggel. Deus absconditur• Ha belőle csak egy tiszta nézetet nyerhetne, megvetné azt, mint minden tárgyat, mellyet eszével fölér. Sőt mondhatni, hogy ezen meg- megvetés némikép ész szerinti lenne; — mert ha a’ lélek fejthetné magának a’lények’ örök kútfejét, vagy ezen kútfő fölött, vagy legalább hozzá hasonló lenne. Nincs úgy az eszes lényekkel mint az anyagiakkal : az ember megfoghatja egy király’ hatalmát a’ nélkül, hogy király legyen ; hanem egy ember, ft az Istent megfogná, Isten lenne. Az állatok nem zavartatnak azon í'eménytől, mely- lyet az emberi szív nyilvánít ; a’ mezőn elérik legfőbb boldogságukat : kevés fű kielégíti a’ bárányt, kevés vér lecsillapítja a’ tigrist. Ha néhány bölcselkedőkkel meg- engednők, hogy az életművek különféle alakjuk teszi az egész különbséget közöttünk, ’s az állatok közt, talán megengedhetnők ezen okoskodást csupán az anyagi cselekedetekben; de mit használ kezem gondolatomnak, midőn az éjnek csöndében fölemelkedem mind azon környékekbe, hogy ott annyi világok’ rendelőjét föltalálhassam ? Mért nem cselekszik az ökör xígy mint én ? Szemei elegendők neki ; ’s lábaimat és karjaimat igen haszontalanul bírná. Lefekhet a’ virányra, az egek felé emelheti fejét, és nevezheti bömbölésivel azon ismeretlen lényt, melly betölti ezen végetlen tért. De nem, ő többre becsüli a’ gyepet, mellyet tápod ; ’s mig a’ milliónyi na-