Munkálatai a pesti nevendék-papság magyar iskolájának. - 4. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1837)

Első Rész. Fordítások

37

De van még egy harmadik igen fontos észrevétel, melly sokszor elmulasztatik. Minden a’ katolikaitól különböző keresztény közönségben a’ szokott szükséges mód szerint végzett gyermekek’ keresztelése hasonló követ- kezésű, ezen gyermekek ámbár az Anzaszentegyházon kívül kereszteltettek, a’ keresztség szentsége által, mégis az Anyaszentegyház’ tagjai, mert az ő tulajdona, ’s ha kisded korukban meghalnak, a’ mennyországról bizonyosak : ez nem vélemény, ez a’ katolika Anyaszentegyház’ egy ágazatja.

Ha ezen gyermekek eszükkel élni tudnak, és a’ hit’ fő pontjait, mellyeket felekezetűk megtartott, ’s mellyek a’ mieinkkel egyek, vallják, a’többiben pedig jó szándékúnk : nem szüntek-meg az Anyaszentegyházhoz tartozni. Tekintsétek ezen gyermekeket 6-dik évüktől egész a’ tizenkettedikig tanítva, és kormányozva szüleik, mestereik, pásztoraik, és őket könnyező példák által ; lehet-e azon gondolatuk, hogy hamis religióban neveltettek, hogy megcsalattattak azon személyektől kiket leginkább tisztelni, és szeretni a’ természet’ tanítása? Ki lesz olly vakmerő állítani hogy illy gyönge korban rósz akaratból vallják atyáik’ hibáit? Hagyjuk itt az itétetet arra, ki a’ lelki-ismeretet látja. Vegyük most a’ főleg kevésbé fölvilágosodott osztály’ korosabb embereit. Meddig terjed a’j nevelés’ és szinte az élettel nyert első benyomások’ hatása? Melly pontig használhatnak az egyes okok a’ jó szándéknak mentségül az Isten előtt? Ezt tudni nincs az ember’ hatalmában, és ez az oka, hogy általában kárhoztatva a’ felekezeteket, az egyeseknek’ ilé- letét az Istenre kell hagynunk.

Egy a’ reformátorok’ legügyesb, legpontosabb, és leg- világosb logikai ellene Nicole vala,-1) egy értekezést bírunk tőle „Az Any asz ént egyh d z * Egy esség ér üt ‘ ott nyilván mondja: „Igaz hogy a’ katolikus Theologusok szerint az Anyaszentegyház a’ tőle elvált közönségekben sok élő

i) Liv. I chep. III