Munkálatai a pesti nevendék-papság magyar iskolájának. - 4. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1837)

Első Rész. Fordítások

14

az ügyefogyottnak étke menyországnak ára, ’3 az ideig tartokbani adakozó örökős lesz az örökké tartókban. •— Ezen csekély áldozatok valljon miért méltatnak akkora jutalomra? hanem azért mivel a’ tetteknek mivolta a’szeretet mérő serpenyőjében fontoltatik-meg, és midőn az ember szereti azt mit az Isten kedvel, méltán megy-be annak országába, kinek indulatját ölti—föl.

III. Fejezet.

Ezen cselekedetek’ gyakorlására az apostoli intézet’ napja hiv-meg minket Szeretteim ! mellyben az atyák által a’ szebb gyűjtemények’ egyike, és elsőbbike okosan, ’s hasznosan rendeltetett ; hogy midőn ez időben a’ pogány nép hajdan szerfölött buzgón szolgált az ördögöknek, a’ gonoszok’ szentségtelen áldozatjai ellen nálunk a’ mi adományainknak fölajánlása gyakoroltassék, minthogy pedig ez az egyház’ nevelkedésére igen hasznos volt, jónak találtatott azt örökre megtartani. Ennek okáért intjük Szentségieket hogy egyházaitokban minden szerdán a’ könyörületesség’ költségére fordítsatok birtokaitokból annyit, mennyit az akarat, ’s lehetőség javasol, hogy érdemesek legyetek azou boldoságra, mellyben vég nélkül fog örvendeni, a’ ki ismerni tanulja azügyefogyottat, ’s szegényt. — A’ mire Szeretteim 1 szorgosan kell vigyázni, hogy föltalálhassuk a’ szerényt, ’s szemérmest ; mert találtatnak, kik pirulják nyilván kérni azt, minek hijjával vannak, és készebbek a’ néma szükölkődés’ gyötrelmeiben nyomorogni, mint nyilván kéregetvén elszégyenülni. Figyelemmel kell tehát az illyenek iránt lenni, és titkos szükségükből kiemelni, hogy annál inkább örvendhessenek, midőn mind szegénységük, mind szemérmetességük tekintetbe vétetett. — Ugyan is egy ügyefogyottban, és szegényben épen láthatni Jézus Krisztus urunk’ személyét, ki midőn gazdag volna, mint az apóstól mondja, a) ügyeaj I. Cor. 1.