Munkálatai a pesti nevendék-papság magyar iskolájának. - 4. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1837)
Második Rész. Eredetiek
180 lily nagy a’ lélek-ismeret’ hatalma!— De ha olly érthetőleg oktat, olly szorosan Ítél, olly keményen büntet a’ lélek: honnét vannak annyi, és olly irtóztató vétkek, mind az ó mind az uj világban, hogy a’történetdolog, mellyben a’ királyt megölte, ’s így az oraculum’ egyik részét tudta nclkíil betöltötte, semmi roszat nem gyanítván , folytatta tovább útját. — Az időben diihösködék Thébc’ batáriban, a’ csuda-állat Sphinx, melly midőn mindazokat, kik föladott rejtvényét megfejteni nem tudták ,— nem tudá pedig senki ő előtte — elvesztvén, nagy pusztítást vinne véghez : annak, ki e’ szörnyetegtől Thébét megmentené a’ megiiresült királyi szék, és az özvegy királyné’ keze igértctett. Oedypoä megfejti a’ rejtvényt, megszabadítja a’ várost, elnyeri a’ jutalmat, ’s igy az orákulum egészen betölt. Még eisern felejtette a’ szabadulás’ öröme Thébé’ lakósival az előbbi szomorúságot, félelmet; csak alig tisztelte-meg falai köztt a’ város’ megszabaditóját, a’ király-gyilkost, csak alig örvendhetett könnyebnlésének : ime uj csapás kezdisujtolni a’szabadabbanlélekzö várost, döghalál dúlja az országot, mellytől akkor szabadulna-meg az orákulum szerint, mikor eltávozand belőle, ki átkot hozott rá. Az újra megrémült nép rimánkodva kéri minapi szabaditóját ennek ki— tapogatására. Nem tudván a’ szerencsétlen hogy, ő az átokfia , ki miatt ostoroztatik a’ város , mindent elkövetett a’ vizsgálatban. Maga kénszeríti Théziás jövendölőt az eddig nem is vélt titoknak kinyilatkoztatására föltakarja tehát előtte a’ legirtozta- tóbb dolgot, hogy Oedypos apjának gyilkosa, anyjának férje volna. A’ boldogtalan Jocast'a átkozván az ágyot, mellyben a’ férj férjet, a’ fiú fiat nemzett tőle, magát fölakasztotta, Oedypos pedig szemeit kiszúrta magának ! ’s számkivettetését kéré, melly csak későbben esctt-meg, Eteokles, és Polysices uralkodni vágyó fiainak kívánságukra. Hálás szeretettel kisérték ellenben Antigona és lzméne leányai száműzött vak apjukat Attikába , hol akkor Thezeus uralkodék, ki is oltalmába fogadta. Azonban Pythia’ orákuluma szerencsésnek, ’s győzhetetlennek liirdeté az országot, melly tudta nélkül ennek hamvait birni fogna — azért ismét visszaiparkodtak hívni a’ Thébeiek. Halálát közeledni érezvén Thezeus társasagában elindult sírt keresni magának. Temetése’ helyéről nem egyeznek meg a’ régiek. »
