Munkálatai a pesti nevendék-papság magyar iskolájának. - 4. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1837)

Második Rész. Eredetiek

it>8

erővel tamadják-meg, hogy visszakivúnkozik az emberek közé, kik elől bujkálva szeretett volna egyedül lappan- gani. Nem csak itt, hanem vidd-el ezt a’ vétekkel megrakott halandót a’ boldogság’ hazájába, a’ dicsőség’ paradicsomába, vagy tedd ha lehet csak gondolattal is a’ mennyországba , ott is pokolban lesz, mert oda is poklot vitt kebelében! —

XVII.

Talán a’ nyugodalmat, mellyet sem a’ természet, sem a’ mesterség, sem a’ társaság, sem az egyedüllétei nem adhattak, megszerzi végre az éjszaki álom, ’s az ezt elősegítő sötétség. • Mert lám ez a’ közönséges nyugalom’ ideje a’ természet rende szerint. A’ nappali munka’ huzamos terhe alatt elbágyodó emberek, és barmok, a’ mind inkább öregbedő homály’ leple alatt pihenésre sietnek, — a’tunya munkátlannak is, ki a’ napot heverésben töltötte, álom ragasztja-le szemeit. Elnyugodván emberek , és barmok a’ napestig tartó lárma zsibongani megszűnik éjszaka van, csöndesség, és homály viraszt a’ nyugvók’ édes álma fölött! csak az éjjeli hűvös szellő suttog a’ fák’ levelei között, ’s az éjjeli őrök’ kiáltása hangoztatja közbe közbe a’ halotti csöndességet, csak a’ teli holdvilágnak reszkető ezüst-fénye, vagy a’ csillagok ragyogó tüze mérsékli a’ fekete sötétséget. — Halad az éjszaka előbbre , álomba merült minden, csak a’ tudós van még ébren, ’s gyertyája’ lobogó lángjánál búvárkodik a’ tudományok mélyében, ’s csak a’ beteg’ szobájában pislog az éjjeli lámpás ’s annak kénytelen nyögései költik-föl a’ mellette szunyókáló cselédet. — Ebben a’ köz nyugalom’ idejében miilyen állapotja a’ lélektől üldözöttnek ? Ha iszonyú a’ gonosz tett mellyért bünteti a’ lélek: nincs mód, hogy álom jőjön szemeire. Cicero védelmezvén Sex. Rosci üst, innét kölcsönözött erősítő okot a’ hamÍ3 vád’ elhárítására, hogy lehetetlen annak, ki apját megölte, aludnia. —