Munkálatai a pesti nevendék-papság magyar iskolájának. - 4. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1837)

Második Rész. Eredetiek

íói

IX.

De hasznát veheti, igy szólhatna valaki, a’ legna- },> xelkiismeret’ bizonyságának is egy öreg élete’hanyatló Stvéjén, mikor a’ múltakra fátyolt von a’ feledékenység, hogy a’ ki leg többet gyűjtött is ismereteihez ’s jegyzett föl emlékezetébe: később visgálván szeretett kincseit, kénytelen arra a’ panaszra fakadni, hogy a’ feledékenységnek dolgozott!? Pedig egyik lelki tehetségén sem ejt nagyobb csorbát az idő, mint az emlékezeten. Visszatekintvén azért egy utasként a’ hátra hagyott pályára, mint ez csak a’ kö- zellévő vidéket szemlélheti, a’ korábban meghaladtak pedig csak sötét képekben rémlenek előtte : úgy amaz ősz bajnok, mint agg vándor nézvén vissza 70 vagy 80 esztendő sorain keresztül, csak álomként tűnnek elébe a’ gyermekkor’ tündér képei, ’s az ifjúság’ gyorsan elröppent örömei. Micsoda vigasztalást szívhat tehát abból az időkorból, mellynek emlékezetét is irígylette tőle a’ feledékenység ?

Ah, mennyi panasz száll rád te fekete éjnek’ néma lánya! — feledékenység ! Ellened kél—ki már a’ gyönge iskolás gyermek, ki csak most kezdett a’ tudományok’ küszöbén belépni ; hogy ha te ki nem törülnéd a’ tanultakat fejéből, melly nagy kincseket gyűjthetne rövid idő alatt emlékezetébe !

A’ kötelességét elmulasztott hányszor nem tépelődik, boszxís szavakra fakadván miattad, mikor a’ nem teljesítés’ diját büntetéssel fizeti? A’ másoktól vett jótételt is nem te szoktad-e csöndesen mély sirba temetni ? Mind igazak ezek bár melly keserűek is, mert a’ legrégibb mester a’ tapasztalás iskolájából kerültek. Csak hogy annyi károk mellett, mellyeket. időnként szül, még nagyobb hasznait is ne felejtsük-el. A’ természetben is a’ hasznos füvek köztt igy vannak elkeverve a’ mérges növény ek, hogy midőn a’ hasznosok ’s gyönyörködtetők a’ leggon dosabb ápolgátás után is csak bajjal tenyészhetnek: az ártalma-