Munkálatai a pesti nevendék-papság magyar iskolájának. - 4. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1837)
Második Rész. Eredetiek
132 a’ mit az embereknek megtagadunk.“ Alább nz illy szé- gyenkedőket ollyakhoz hasonlítván, kik szemérem-részeikben szenvedvén, bajokat szégyenük az orvosnak föl— födözni, és elvesznek; igy kérdi az illyeket: „valljon jobb-e titkolódni, és elkárhozni, mint nyilvánlag fól- oldoztatni ?“ a) Ugyan Tertullianus azt bizonyítja. Hogy a’ hívek a’ paphoz térdeltek. íme ön szavait eredetileg: ,,poenitentia est disciplina humilitatis,-----quae facit, ut peccator presbyteris advolvatur, et charis Dei adgeni culetúr-“ Ez adott kétségkívül Cecilius philosophusnak is okot b) azon gúnyolódásra: hogy a’ keresztények papjaik’ szemérem-testüket bálványozzák. „Alii eos, ferunt—úgymond— ipsos Antistitis, et sacerdotis colere genitalia, et quasi Parentis sui adorare naturam.“ Cyprianus az elestekről irt könyvében még a’ gondolatok’ ineggyónásárol is bizonyságot tesz : „mennyivel erősebbek — úgymond — a’ hitben, és jobbak az Űr’ félelmében azok, kik noha nem tömjéneztek a’ bálványoknak, sem hogy erre ne kényszeritethessenek fölszabadító levelet nem váltottak, még is ha ezen bűnről csak gondolkoztak is, azt töredelmesen megvallják a’ papnak, lelkiismeretűket, és az ezt nyomó terhet fölfödözik, Ó3 csekély, ’s könnyű sebeikre is gyógyszert keresnek, tudván e’ szavakat: az Istennel nem játszhatni•— — Gyónja- meg mindenki bűneit még az életben van, és gyónása el- fogadlattatik, még az az elégtétel, és a’ papok’ fóloldo- zása kedves Isten előtt. Origenes szinte többször emlegeti a’ gyónást jelesül e’ szavakkal : „Mindennek világra kell jönni, a’ mit titokban cselekszünk, a’ mit puszta szavak, vagy csak néma gondolattal követtünk is el,-------------ha ez’ életben ön vádlóink leszünk elkerüljük a’ sátán’, ezen ellenségünk’, és vádlónknak gonoszságát; valld-meg magad gonosz tetteidet, a) A’ poenitenViarol 1. 7. és 9. Fejez, b) Minut. Felix in Octav. 9. Sz.
