Munkálatai a pesti nevendék-papság magyar iskolájának. - 4. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1837)

Második Rész. Eredetiek

zonyságot tehetnek, és tesznek is, kik azt egész, és igaz szellemében gyakorolják. Igenis ezek mutathatják eleven gyümölcseit, ezek czáfolhatják tettleg, és megczáfolhatla- núl a’ gyónás által eszközlött példás életűidül a’ hitetlenek’, ’s hitpártfelesek’ nem érdemlett gúnyaikat.

De vegyük a’ dolgot magunk is vizsgálat alá, hogy mivoltát egész bel és kül térj ében fölfogván azt méltólag becsülni, és védeni tudjuk. — Ide ! ide a’ gyónásnak ellenségei, tanuljátok előbb megismerni, mi ellen tartós okokkal úgy sem tudtok előállani, és ha nem akartok is kezet fogni, legyetek legalább igazságosabbak, és hagyjátok békével bírnunk azt, mit a’mi, és ti üdvösségteltre békeköszöntéssel rendelt Megváltónk világbékéltetö eszközül.

Tagadhatatlan, hogy a’ megtérésre első lépés a’ ma- gábatérés, az ezt követő önvizsgálat, és önismeret. Nem hiába volt már a’ pogány bölcseknek is jelszavok “■TVwö'»* ot-avmv“ (ismerd-meg magadat) halljuk csak mit mond Cicero róla ,,a’ philosophia, valamint minden egyebekre, úgy arra is megtanított, a’ mi legnehezebb : magunkat ismerni, melly parancsolat olly erő-és nyomatokkal bir, hogy nem embernek, hanem a’ deifikomi istennek tulajdoni tatn ék.“ a)

És méltán, mert az önismeret első lépés az erény’ pályáján, s’ alapja minden erkölcsi tökéletesülésünknek. Hogyan is lehessen az erényben haladnunk, ha — minekutána minden erényünk a’ jobbúlasban áll — az önismeret vezér-fáklyája nem világít, ha nem tudjuk: mit, hol, hogy, mikor jobbítsunk? hogyan kezdjük a’nagy munkát, hogy sikerét is lássuk ? mellyik ellenségünk a’ legve, szedelmesebb? hol gyökerezik? hol, mikor vet cselt, és ejt-meg leghamarabb? ha nem tudjuk: hol, minő fokán állunk az erkölcsi tökeletességnek ? mennyi idő’, erő’, el- szánás’, és öngyözödelembe kerül igaz megtagadásunk, Krisztus’ erkölcsi tanitmányának e’ fö elve ? s. a. t.’ Am116

a) Lib. I. de legib. c. 22.