Munkálatai a pesti nevendék-papság magyar iskolájának. - 4. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1837)

Második Rész. Eredetiek

96

Nem lesz fölösleges a’ föntebb említett magyarázd módok által megtámadtatott -helyek közül két ne- vezetcsscbbett itt védelem alá vermi.

I. sz. Máté* Evangelioma’ 14 fej. 25 versét. Ebben Krisztus Urunknak a’ tengeren való csudaláto3 jarkálúsa iratik-le, mellyel Paulus prof. iparkodik természetes úton megfejteni: a’ tanítványok — úgymond — a’ szemközt fnvó szél miatt a’ tengeren messze be nem vergődhetvén, közel a’ parthoz hányattattak a’ haboktól ; mit az ott előforduló kifejezés: a hajó tenger közepén volt; épen nem ellenz; mert ez nem tesz többet, mint diaijában a’ tengeren volt, ha mindjárt közel is a’ parthoz: minthogy sz. könyveinknek, kiváltképen pedig Máté’ Evan- geliomának, melly eredetileg hihetőkép syrochaldaea nyelven volt Írva, görögsége csak nem egészen a’ zsidó ’a ehhez rokon nyelvek’ szókötési természetébe van öltöztetve; a’ zsidó Yim pedig noha gyakran használtatik

bizonyos tájbani létről; azért, még is annak meghatározott közép részéről venni néha szükségtelen, sőt néha lehetetlen is. Jézus tehát minekutána a’ háborgó tengerhez érkezett, kényelmesebb -’s bátorságosabbnak vélvén a’ szárazon menni, Márk’ 6, 48. szerint látatlanul akart elhaladni tanítványai mellett, ide értvén még azt is, hogy az na előjáró nem csak fölött hanem mellett ’s, közel jelentésekkel is bir: minden erőtetés nélkül állíthatni : hogy Krisztus nem a’ tenger fölött hanem mellette járkált, ’s igy az alaptalanul vitatott csuda, minthogy csak az ide nem illő fölött jelentésen épül, azonnal megszűnik.

De milly silány ’s éretlen fejtegetés ez, kitetszik a’ következőkből: 1. Az eset’ csudálatos voltában megegyeznek a’ többi Evangélisták is, kivévén Lukácsot, ki felőle hallgat. 2. Az egész elbeszélésben legkisebb nyomára sem akadhatni, hogy a’ tanítványok csak a’ tenger’ szélében vcszteglettek, sőt hogy valóban a’ tenger közepén voltak, nyilván bizonyítja sz. János 6, 19. „minekutáua