Első évi munkálatjai a pesti Nevendék papság Magyar Iskolájának - 1. évfolyam (Pest, Beimel József, 1833)

Az Isteni gondviselés

172

kel kötelezik le magokat, mellyek’ teljesítésükkel a’ zabolátlan kívánságok le nyomattatván a’ szent béke főn tartatik, köz bátorság’ mennyei malasztjai áradoznak , 's mindegyik igaza se'rthetetlen, csodálatra gerjesztő leg hasznosabb mesterse'gek találtatnak föl, Miisáknak szentelt roppant Intézetek fényiének , hol a’ sze'p tudományok, ezek az elet’ virító tavaszának ' gyönyörei, ezek az öregse'g’ fonnyadt rózsájinalc él- tetőji kettőztetett szorgalommal míveltetnek; a’ mi csodálatos! az ember nem csak a’ me'ltóságos, es gyönyörködtető, hanem alacsony, terhes, undok, sőt leg veszedelmesebb, de a’társaságnak hasznos állapotokra nem tudom melly nemes ösztönből szinte ragadtatni látszik; valóban mind ezeket, es más az Isteni bőlcsese'g’ tündöklő remeiket a’mindent kormányozó, és kinek kinek czéljára szükséges eszközöket nyújtó mennyei Atyának köszönhetjük.

A’ Történetírás, ez az idő’ tanúja, és igazság’ világa hirdeti az Isteni igazgatást. Alig ragadtatik ki az Istenség’ hatalmas karjaival semmiség’ setét kebeléből a’ fölséges testi, és lelki tulajdonokkal ékeskedő ember: már is a’ gyönyörök’ tenger-özönükbe merülve, mint a’ többi • teremtmények’ Ura éli virág-napjait a’ kellemekkel áradazó édenben ; de fájdalom! nem sokáig folytatja rózsa - pályáját, egy teljesíteni igen könnyű parancsot ad neki Teremtője ezen atyai fenyítéssel „melly órában azt ált lépvén a’ tiltott fa’ gyümölcséből eszel, meg fogsz halni“ nem hallgat ő ezen fenyítésre, hanem az irigy kígyónak mézes szavaira hajtván meg szegi végetlen Jótevőjének leg szentebb parancsát, nem gondolván meg, melly siralmas következések váltják föl gyönyörűséges ál-