Első évi munkálatjai a pesti Nevendék papság Magyar Iskolájának - 1. évfolyam (Pest, Beimel József, 1833)

Az Isteni gondviselés

ir,7 parancsolhat a’ szeleknek, csendesítheti a' hullámos tengerek’ díihösködő viharjaikat, es leg jobb eszkö­zöket választhat, leg szentebb ü, es a’ jóság’ ragyo­gó csillaga: el nem hagyhatja tehát a’ számtalan kellemekkel bővelkedő világot, melly az O ve'getien tökélyeit szüntelen hirdeti, el nem felejkezhetik az emberről, kit eszszel Istensége’ részevei ékesített, kit lélekkel halhatatlanított, leg irgalmasabb O: nem hallgathatja egy kedvüteg az árvák’zajos panaszaikat ’s özvegyek’ égbe kiáltó siránkozásaikat, kik men­nyei zsámolyánál arczra borulva esdeklenek segede­lemért felséges színe előtt, nem teheti ezeket a’ legtökéletesebb Valóság; — eloszolhatatlan kapcso­lat, és csodálatos öszve hangzás uralkodik itt az ég alatt, melly végetlen bőlcseségével, boldogságot, so­ha el nem enyésző boldogságot ígért leg nemesebb teremtményének az embernek, ez kimondhatatlan jóságával egészen meg egyez, testvéri viszon’ ro'sa- láncza csatolja öszve a’ természeti, és erkölcsi vilá­got, melly fertőzhetetlen szentségének, könyörül ő az elhagyatott özvegyek’, és ÓTvák’ könnyekre fakasz­tó gyászos sorsukon, ’s nyújtja segéd- karjait, melly irgalmasságának tökéletesen megfelel, szóval a’ temérdek Természet’ kormányát ő tartja, ő vezérli mennyei bőlcseségével, és hatalmával. Tekintsünk az erkölcsi törvényre, és vég-czé- lunkra, ugyan azon legtökéletesebb Lény, ki a’ semmiség’ fagylaló kebeléből Atyai karjaival ki ra- gadtatásunkor szívünkbe a’ mi nyughatatlan, és soha ki nem elégíthető szívünkbe eitürűlhetetlen arany jelekkel írta be a’ leg szentebb természeti törvényt, mellynek egyedül pontos teljesítése boldogítja azt

Next

/
Thumbnails
Contents