Első évi munkálatjai a pesti Nevendék papság Magyar Iskolájának - 1. évfolyam (Pest, Beimel József, 1833)

Az Isteni gondviselés

\

kévéssé. Annyi századok óta főn áll az emberi nemzet! őtet a’ közönséges víz-özön el nem törölte, boldog Isten ! hány öldöklő veszélyre emlékeztetnek bennünket a’ történetek’ táraik ? Márs hányszor töltötte rajta dühét, mennyi betegséget, véres üldözést, és nyomorúságot szenvedett, hány halandó le fizetvén a’ természet’ drága adóját szállá a’ föld’ setét gyomrába ! még is minden fergeteges veszély’ hullámain diadalmaskodva főn áll az , és Teremtője’ szentséges képét viseli! észszel, evvel az Istenség’ szikrájával vagyunk föl ékesítve mint Adám első Atyánk hölgyével, meJjünk’ baljában dobog szívünk, minden jó, és rósz érzelem’ forrása, az ész , és testiség közt egy szüntelen harczot érzünk, és fájdalom! többnyire, vagy tán mindég ezt azon győzödelmeskedni tapasztaljuk, valamint az első pár ember: úgy mi is tövisek közt vérejtékkel keressük itt a’ nyomorúgágolr’ tenger - özönükben kenyerünket, halhatatlan lelkünk’ egy édesebb hon után sovárog., élünk, és dicsőítjük azt, kinek hatalmát hirdeti napkelet, és nyugodt, ha pedig nekünk is meg kondúl egykor a’ vég óra , és porba, mellyből vétetett romlandó testünk, ismét visz- sza tér, a’ megfoghatatlan bölcseség’ rendeléséből, számos ivadékaink elégségesek az emberi nemzet’ főn tartására. Mind ezek nem egyébre mutatnak, mint arra, hogy van egy leg hatalmasabb Lény, ki e" világot teremtés’ napjától szinte máig főn tartja. — Ezt hirdeti a’ szent Írás is „Isten az, úgymond, ki mindent el rendelt örökre , és századokról századokra, nélküle semmi meg nem maradhat, O hordoz mindent ereje’ szavával, és minden O benne áll fon,nem de két veréb filléren adatik el? és egy sem esik el föld fölött a’jnennyei Atya’ akaratja nélkül, Ő ád *

1G5

*