Első évi munkálatjai a pesti Nevendék papság Magyar Iskolájának - 1. évfolyam (Pest, Beimel József, 1833)
Szent Hyeronimusnak Heliodor Püspökhez irt levele
154 mélkednünk: mik leszünk, ’s vagy akarjuk, vagy nem meg kell halnunk, mert ha eleiünk 900 esztendőnél tovább haladna, mint a’ vizözön előtti embereké, és oly hoszú életet élnénk mint Mat- husalem: még is semmi sem volna az elmúlt idő’ hosszúsága, melly úgyis elmúlt volna, mert az élet? vége, és a’ halál' elkerülhetetlen szüksége elérkezvén: a’ közt ki tiz, és ki ezer esztendőt élt, nincs különség, csak hogy az öreg vétkek’ sokaságuktól jobban megterhelve költözik el. A’ szegény halandóknak legjobb napjok— az első — fut, következnek a’ betegségek, ’s szomorú öregség, munka, és a’ kemény halál’ kegyetlensége elragadja őket. Naevius költő mondja ,,a’ halandónak sok roszat szükség szenvedni“ a’ régiség Niobes- ről mivel sokat sirt, költötte, hogy kővé és különféle barmokká változott, Hesiodus az emberek’ születésüket siratván örül azok’ temetésökön , o- kosan monda Ennius „a* nép evvel előzi meg a' Királyt, hogy annak szabad könnyezni , ennek pedig becsületesen nem szabad ,,valamint a’Királynak nem szabad: úgy a’Püspöknek sem, sőta’Piis- pöknek kevésbé mint a’ Királynak, mert ez elöljá— rőjok a’ nem akaróknak, az pedig az akaróknak, ez félelemmel hód/t, az szolgálatnak ajándékoztatik, ez a’testeket őrzi halálig, az a’lelkeket tartja meg é- letre : tereád vannak igazgatva mindenkinek szemei , és a’ társalkodás mintha vigyázó toronyban helyeztetett volna a’ közönséges tudomány’ oktatója, akár mit cselekszel, azt gondolják mind, hogy azt nekik is kell cselekedniek. Vigyázz tenni ol- lyant, mitvagy.a’ dorgálni akarók méltán szabdalni látszanak, vagy a’ mi által a’ követni akarók vétkezni kénytelenitetnek. Győzd meg, mennyire lehet, sőt jobban, mint lehet, szived’ gyengeségét, nyomd el bőven folyó könnyeidet, nehogy unokád iránti nagy çzeretetedet a’ hitetlen elmék Istenben bizodalinatlanságnak gondolják, unokádat neked kívánnád kell mint távollévőt, nem mint meghal- tat, hogy őt’ várni, *s nem elveszteni látszass. —
