Első évi munkálatjai a pesti Nevendék papság Magyar Iskolájának - 1. évfolyam (Pest, Beimel József, 1833)
Szent Hyeronimusnak Heliodor Püspökhez irt levele
150 ki tündöklőit, mintha mást nein tisztelne, a’ Papok, e's hasonlók közt első a’ cselekedetben, végső a’ rendben, akár mi jót tett Bátyjának tulajdonította, valami máskép’ mint vélte történvén, Bátyját nem tudni, magát pedig hibázni mondta. A* közönség előtt őtet Püspöknek, otthon Atyának es- \ mérte, maga’ viseletében komolyságát homloka* vigságával mérsékelte , a’ nevetésben örömöt, nem kaczagást értenél, a’Keresztény szüzeket, és özvegyeket tisztelni mint Anyjait, inteni mint nén- jeit, és húgait minden tisztasággal. Akkor pedig, minekutána haza tért, és el hagyván előbbi álla- potját a’ szerzetesek’ keménységökre adta magát: gyakor'az imádkozásokban, éjjelező a’könyörgésekben, könnyekkel áldozott Istennek, nem einberek-f nek,a’ böjtöléseket kocsisként lankadtságához, és testi erejéhez alkalmaztatta. Bátyja’asztalánál jelen lévén a’ föltett eledeleket-úgy kóstolta, hogy mind a’ babonaságot kerülné , mind pedig a’ mértékletességet meg tartaná, minden vendégségben beszédje volt: valamit a’ szent írásból föl hozni, azt szívesen hallani, szemérmesen felelni, a*jókat el fogadni, roszakat nem élesen meg czáfolni, a’ vele vivőt inkább tanítani mint meg győzni, korát ékesítette nemes szégyennel kinek kinek magáét egyszerűen meg vallani , és igy a’ tudósi dicsőséget el kerülvén leg tudósabbnak tartatott. Az mondá Tertuliáné, ez Cypriáné, ez Lactan« tiusé, az Hilariusé. így szólott Minutius Felix, igy Victorious, ezen módon beszélt Arnobius. Engernet is, mivel mint Bátyja’ társát kedvellett, némpllykor elő hozott, szorgalmatos olvasással, és hosszas elmélkedéssel meljét Kristus’ tárává tette. Hányszor kért ő meg engem’ tenger-túli levelekkel, hogy valamit neki Írnék? hányszor mutatta az Evangeliomi éjjeli kérőt, és szószólóját a’ kemény Bírónak, mint özvegyet? midőn pedig én inkább hallgatással, mint levéllel ezt megtagadnám , és az elhallgató’ szégyenével borítanám a’ kérő’ szégyenét: Bátyját tette ellenem kérőnek, a’
