Első évi munkálatjai a pesti Nevendék papság Magyar Iskolájának - 1. évfolyam (Pest, Beimel József, 1833)

Szent Pál' dicséreteiről mondott 7-ik Homilia

134

Űrtől, es mind új, mind ő Testamentomi szolgáktól ellenségeinkért imádkozásra serkentetvén : mi ellenkezőleg azok ellen imádkozunk ? Feleim! ne tegyük ezt, mert mennél több a’ példa: annál nagyobb azokat nem követvén a’ büntetés. Jelesebb ellenségekért: mint barátokért imádkozni, mert ebből nem oily’ nagy a’nyereségtek, mint abból „mert ha szeretitek azokat, kik titeket szeretnek úgymond Idvezitőnk, semmi nagyot sem cselekesztek, mivel ezt cselekszik a’ Publicánusok is“ tehát csak barátainkért imádkozván a’ Pogányok, és Publicánusoknál még nem lettünk jobbak : de ellenségeinket szeretvén emberi tehetségünkhez képest hasonlókká tétetünk az Istenhez ,,ki napját kelti a’ roszak , és jók fölött, esőt ád az igazaknak, és hamisaknak“ Legyünk hasonlók az Atyához, mert „legyetek úgymond Megváltónk, hasonlók Atyátokhoz, ki mennyekben van“ hogy mennyek’ országát elnyerni érdemeljük a’ mi Urunk’ Istenünk'’ és Idvezitőnk’ Jesus Kristus’ malasztja, és kegyessége által, kinek dicsőség, és uralkodás örökön örökké. Ámen.

Sz. Pál“ dicséreteiről mondott 7-ik Homilicu

Valahányszor a’ Királyi jelek’ vivőjik trombita’ harsogása közt, katona-sereg előttük menvén a’városba lépnek: mindannyiszor az egész nép trombita-szó’ hallására, vagy a’ magasra emelt jelnek , sőt maga’ az azt vivő’ jelességének látására öszvefutni szokott; mivel tehát ma nem a’ városba, hanem világ’ elébe lép Szent Pál: fussunk iiszve mindnyájan, ugyan is ő nem valamelly földi Király’ jelét : hanem a’ mennyben uralkodó Kristus’ keresztjét viszi, előtte nem emberek: hanem Angyalok’ seregeik mennek, nem csak annak, a’ mi hordoztatik, tiszteletére: hanem a’ hordozó’ segítségére is, mert ha csak tulajdon életöket kormányozóknak, és közjóra semmit sem ügyelők-