Communio, 2017 (25. évfolyam, 1-4. szám)
2017 / 1-2. szám - A kilencvenesztendős XVI. Benedek - Joseph Ratzinger köszöntése - Török Csaba: Egyház és világ - Az "elvilágiatlanított" Egyház benedeki képe
Egyház és világ - Az „elvilágiatlanított” Egyház benedeki képe 47 lasz sajnálatos módon az ilyen intézményekbe vetett túlzott bizalom volt, mintha az intézmények képesek lennének automatikusan elérni a kitűzött célt. Igazság szerint az intézmények önmagukban nem elégségesek, mivel a mindenre kiterjedő fejlődés elsősorban - megszólítás, amely éppen ezért a felelősség szabad és szolidáris vállalását jelenti mindenki esetében” (nr. 11). Az intézmény szükséges, de nem elégséges. A konstantini fordulat után felállt helyzet legnagyobb veszélye az volt, hogy mi, keresztények is elfeledjük ezt az alapvető igazságot, s az államon belüli „mini-államot” akarunk felépíteni - ezzel együtt azonban feledésbe merül az emberi transzcendencia s az Ország eljövetelére irányuló, lényege szerint eszkatologíkus (és semmilyen módon nem elvilágiasítható) remény (ld. uo.). A remény helyét a fejlődésbe vetett hit vette át (ld. Spe salvi [=SS], nr. 17). E kísértés a XX. században természetesen nem csak a túlintézményesült egyházi szinteket érintette meg, hanem azokat a áramlatokat is, melyek politikai-társadalmi programmá, egyfajta ideológiává akarták átalakítani az evangéliumot, kifelejtve a számításból azt a tényt, hogy a beteljesült valóság nem pusztán az ember alkotása lesz - hanem Isten üdvözítő erejének műve.3 A freiburgi beszéd egyik leglényegesebb sajátossága az, hogy a német pápa szájából hangzott el, Németországban - vagyis ott, ahol államilag garantált egyháziadó-rendszer működik, ahol az állam után az egyház a legnagyobb munkaadó, ahol a két nagy keresztény felekezet intézményes hálózata lefedi a teljes közszférát, iskolától kórházig, tanácsadástól törvényhozásig. A freiburgi hallgatóság számára bizonnyal erősnek és meghökkentőnek tűntek a ratzingeri szavak, ezt a (hamar elült) sajtóvisszhang is mutatta. Róma püspöke rávilágított arra a nem nagyon bolygatott kérdésre, miszerint érdemes lenne elgondolkodni az egyházi létezés alternatív módozatain - ezt a témát nem csak a püspöki konferencia, de a német állam is kerüli, hiszen kihatásai (épp az intézményháló gigantikus méretei okán) beláthatatlanok. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy amikor a legmagasabb szintű elintézményesült- ség (s ezzel együtt elvilágiasodottság) jellemzi a helyi egyházat, amit kritikával illet a pápa, akkor egyszersmind figyelmeztető jelzést küld más lokális közösségek felé: ne törekedjetek ezen az úton előresietni, ne akarjatok olyan célokat kitűzni magatok elé, amelyek megvalósulása inkább hátrányos, mint előnyös! Ratzinger pápa meglátásai elénk állítanak egy ívet - az európai kereszténység Benedektől Benedekig. Nursiai Szent Benedek azért lett Európa védő- 5 5 Ehhez ld. Ratzinger, J., Végidő. A halál és az örök élet kérdései, Jel, Budapest 2017, 73-76. Ld. még XVI. Benedek 2006-os előszavát az új kiadáshoz: uo. 12k.
