Communio, 2017 (25. évfolyam, 1-4. szám)
2017 / 1-2. szám - A kilencvenesztendős XVI. Benedek - Joseph Ratzinger köszöntése - Puskás Attila: A Szentírás értelmezésének kérdése Joseph Ratzinger teológiájában
42 Puskás Attila nyi lényeges szempontját a témával kapcsolatban. Ezek közül csak néhányat említsünk: a szentírásmagyarázat eredeti helye az Egyház élete (VD 29); exegézis, teológia, igehirdetés, lelkipásztori tevékenység szoros kapcsolata (VD 31); történeti és teológiai értelmezés szintézisének szükségessége, a kártékony dualizmus megszüntetése (VD 34-35); a hit és a kritikai értelem egymásrautaltsága az értelmezésben (VD 36); a Biblia egységének a teológiai hermeneutikai elve (VD 39); ezzel szoros összefüggésben az Ó- és Újszövetség szoros összefüggése, a tipologikus értelmezés elengedhetetlensége (VD 41, 43). E nagy témakörökön kívül a dokumentumnak a Szó analógiájáról szóló szakaszai is (VD 7-13) egyenes folytatását jelentik a teológus Ratzinger korábbi megfontolásainak a teremtői Szó, az üdvtörténeti Szó és megtestesült Szó közötti összefüggésről. Minden bizonnyal sokak számára nem kis meglepetést okozott, amikor XVI. Benedek pápa 2007-ben megjelentette A Názáreti Jézus című munkájának első részét, melyet 2011-ben és 2012-ben követett a második és harmadik rész kiadása.24 Egyáltalán nem megszokott, hogy egy tanítóhivatali szolgálatát végző pápa egy nem tanítóhivatali jellegű teológiai munkát adjon ki a kezéből, hogy ne pápaként, hanem kifejezetten „csak” teológusként nyilvánuljon meg. Az pedig legalább ennyire nem szokványos, hogy egy hivatalban lévő pápa, aki egyébként szisztematikus teológus, egy a Jézus Krisztusról szóló evangéliumértelmezéssel álljon elő. írásának műfaja tehát két szempontból is teljesen meglepő: egy pápa teológusként nyilatkozik meg, egy szisztematikus teológus Jézusról szóló evangéliumértelmezést ad közre. Meglepetésünk azonban csökken, s XVI. Benedek pápa e bátor és újszerű vállalkozása új fénybe kerül, ha háromkötetes munkájának keletkezését abba a több évtizedes folyamatba illeszkedőnek látjuk, melyet a teológus és később legfőbb tanítóhivatali szolgálatot ellátó Joseph Ratzingernek a szent- írásértelmezés területén kifejtett munkássága és e nagy horderejű kérdés tisztázása iránti teljes elköteleződése határozott meg. E folyamat egy-egy állomását igyekeztünk a fentiekben bemutatni. A Názáreti Jézus című műve úgy tekinthető, mint egyfajta betetőzése ennek a tisztázó és következetes munkának. A szükséges teológiai elemzések, majd tekintélyi-tanítóhivatali megnyilatkozások után, illetve azokkal párhuzamosan, Joseph Ratzinger elérkezettnek láthatta az időt, hogy mintegy „gyakorlatban”, saját evangélium24 Joseph Ratzinger — XVI. Benedek, A Názáreti Jézus, Első rész: A Jordánban való megkeresztel- kedéstől a színeváltozásig, SZÍT, Budapest 2007; Uő., A Názáreti Jézus, Második rész: A jeruzsálemi bevonulástól a feltámadásig, SZÍT, Budapest 2011; Uő., A Názáreti Jézus, Harmadik rész: A gyermekségtörténet, SZÍT, Budapest 2013.
