Communio, 2017 (25. évfolyam, 1-4. szám)
2017 / 3-4. szám - A Hagyomány - Puskás Attila: Szent II. János Pál pápa Redemptoris Mater kezdetű enciklikájának olvasása a fatimai jelenések centenáriumán
74 Puskás Attila zést. Ehelyett Mária anyai közvetítésének egyetemességéről tanít a következőképpen: „Mivel a megváltás műve minden embert átfog, az »Úr szolgálójának« anyai közvetítése, Fia megváltói halálával egyetemes távlatot nyert. Ekképpen egyedülálló módon nyilvánul meg Krisztus »Isten és ember« közötti egyetlen, egyetemes és hatékony közvetítése. Mária közreműködése, mely jellegénél fogva »alárendelt«, részesedik a Megváltó, az egyetlen közvetítő közvetítésének egyetemességében.” (RM 40) A kontextusból és az enciklika egyéb szöveghelyeiből kiindulva az az értelmezés látszik kézenfekvőnek, mely Mária anyai közvetítésének egyetemességét nem tekinti abszolútnak és nem azonosítja Krisztus üdvösségközvetítésének abszolút egyetemességével, hanem komolyan veszi itt is a „részesedik” szót. A szövegösszefüggés és egyéb szöveghelyek alapján az az olvasat tűnik helyesnek, mely szem előtt tartja, hogy a Szentatya történeti kibontakozásában értelmezi Mária anyai közvetítését. Ez az anyai közvetítés az angyali üdvözlettel veszi kezdetét, s a kereszt lábánál nyeri el egyetemességét, melytől fogva kiterjed minden emberre egészen a történelem végéig. BEFEJEZÉS Körlevelének végéhez érve a Szentatya így idézi fel még egyszer az elmélkedésének középpontjában álló képet Máriáról és az Egyházról: „Isten népeként az Egyház, pünkösd napjától kezdve, hitben zarándokol a népek és nemzetek között az örökkévalóság felé. Krisztus anyja, aki jelen volt „az Egyház idejének kezdetén” és Fia apostolai és tanítványai között állhatatos imában várta a Szentlelket, az emberiség történelme folyamán mindig az Egyház zarándokút]ának elén halad’. És ő az, aki az ’Úr szolgálójaként’ Krisztusnak, Fiának üdvözítő művében állandóan közreműködik.” (RM 49) S aztán a szent pápa mint e zarándok Egyház pásztora, aki Máriára emelt tekintettel vezette át Isten népét a második évezredből a harmadikba, így figyelmeztet: „Tehát ez a Mária-év felhívja az egész Egyházat, hogy ne csak emlékezzék mindarra, amit a múltban az Istenszülő Krisztus Urunk üdvözítő tevékenységében együttműködve cselekedett, hanem készítse is elő ennek az