Communio, 2017 (25. évfolyam, 1-4. szám)
2017 / 3-4. szám - A Hagyomány - Puskás Attila: Szent II. János Pál pápa Redemptoris Mater kezdetű enciklikájának olvasása a fatimai jelenések centenáriumán
62 Puskás Attila A Szentatya értelmezésében Mária hívő zarándoklatjának kezdetén érzékelhető egy-egy esetben13 a megértés időleges lemaradása és sötétségbe kerülése a feltétlen bizalom mögött, ám a zarándokút végén a kereszt alatt álló Mária hite az elmenekülő tanítványok hitétől eltérően már sokkal inkább megvilágosított hit volt.14 15 A későbbiekben még hozzáteszi, hogy Jézus föltámadása után Máriának az angyali üdvözlettől kezdve mindvégig megmaradó hite Fia személyére és üdvözítő művére vonatkozóan megerősítésre és igazolásra talált.13 A pápa körlevelének második fejezetét ismét azzal zárja, hogy visszautal a Teremtés könyvére és az egyházatyák értelmezését követve Mária hívő engedelmességét szembe állítja Éva bizalmat nélkülöző engedetlenségével.16 Mária szentsége és hite után, az első rész záró fejezetében, a Szentatya Mária lelki értelemben vett anyaságáról elmélkedik. Annak a zsinati kifejezésnek a tartalmát világítja meg bibliai szövegek értelmezésével, mely szerint a Szent Szűz „anyánk a kegyelem rendjében”17. A pápa hangsúlyozza, hogy Mária nemcsak testi értelemben anya, édesanyja az Üdvözítőnek, hanem a Jézus által hirdetett, lelki értelemben is: „Az én anyám és az én testvéreim azok, akik hallgatják és megtartják Isten igéjét (Lk 8,20-21)”. (RM 20) Isten országában az anyaság és testvériség az evangéliumi ige hívő befogadása és megtartása által létrejövő új kapcsolatot jelenti Jézussal az Ő tanítványi közösségében. Mária ebben a lelki és hit szerinti értelemben is anya, hiszen ő kezdettől egész szívvel hisz Isten szavának, aszerint cselekszik, Fiának első és leghűségesebb tanítványa. A Szentatya azonban arra is rámutat, hogy ismerkedett. Nem véletlen, hogy a római Angelicum domonkos egyetemen a híres G. Lagrange-nál írt és 1948-ban megvédett doktori értekezésének témájául a spanyol misztikus hitértelmezését választotta. Vö. Karol Wojtyla, A hit Keresztes Szentjános szerint, Szent István Társulat, Budapest 1991. 13 A körlevél példaként hozza a Lk 2,48-50 szöveghelyet. „Amikor a szülők a tizenkét éves Jézust a templomban megtalálták és anyja megkérdezte tőle: »Miért tetted ezt velünk?«, Jézus azt felelte nekik: »Nem tudtátok, hogy nekem Atyám dolgaiban kell fáradoznom?« Az evangélista még hozzáfűzi: »Ám ők nem értették meg ezeket a hozzájuk intézett szavakat.«” (RM 17). 14 Vö. RM 18. 15 Vö. RM 26. 16 Mária hite „ellensúlya lesz a hitetlenségnek és az engedetlenségnek, mely az ősszülők bűnében rejtőzött. így tanítják ezt az egyházatyák, mindenekelőtt Ireneusz, akit a Lumen gentium is idéz: „Amit Éva engedetlensége összebogozott, azt kibontotta Mária engedelmessége. Amit a szűz Éva megkötözött hitetlenségével, azt Szűz Mária feloldotta hitével." (RM 19) Szent Ireneusz, Ad- versus haereses, 111,22,4, in SCh 211:348; vö. LG 56. 17 RM 22; vö. LG 61.
