Communio, 2017 (25. évfolyam, 1-4. szám)
2017 / 3-4. szám - A Hagyomány - Puskás Attila: Szent II. János Pál pápa Redemptoris Mater kezdetű enciklikájának olvasása a fatimai jelenések centenáriumán
„Boldog, aki hitt”, és végül Jézus szavával: „íme, a te anyád”. E három bibliai kijelentés értelmén elmélkedve tanít a pápa Mária szeplőtelen fogantatásának és örök kiválasztásának titkáról, Mária hitének a titkáról és Mária anyaságának a titkáról. Mindhárom fejezetben a figyelem középpontjában Máriának Krisztus misztériumában elfoglalt helye áll, de már itt felbukkan érintőlegesen az Egyházzal való kapcsolata is, melyet majd az enciklika további két fő része fejt ki részletesen. Ez az első rész így alapvetése és bevezetője lesz a továbbiaknak. Az első fő rész mindhárom fejezetének végén megjelenik az ószövetségi „protoevangéliumhoz” (Tér 3,15) való visszacsatolás. Mária három szempontból, háromszorosan is - mint szeplőtelenül fogantatott egészen szent, mint a töretlen hit és engedelmesség kiemelkedő alakja, s mint a Megváltó anyja és a megváltás művének szolgálója - annak a titokzatos „asszonynak” bizonyul, akiről a Teremtés könyvében olvashatjuk, hogy fia legyőzi a gonoszt, s ő maga is fia oldalán szemben áll a gonosz erőivel.8 Mindhárom fejezetből érdemes kiemelnünk egy-egy sajátos hangsúlyát a pápai elmélkedésnek. A „kegyelemmel teljes” kifejezés értelmét, s ezzel együtt a Szeplőtelen fogantatás titkának jelentését az angyali üdvözlet szavainak az Efezusi levél elején olvasható gyönyörű hálaadó Krisztus-himnusszal (Ef 1,3-12) történő egybevetésével igyekszik megvilágítani a Szentatya.9 Mind az evangéliumi szakasz, mind a páli levélrészlet olyan szentírási szövegek, melyeket az Egyház a Szeplőtelen fogantatás ünnepén olvas fel a liturgiában. A két bibliai szöveg egymásra vonatkoztatásával mélyebb jelentést nyernek a szentírási szakaszok. A pápa kiemeli, hogy a páli levélben és a Lukács-evangéliumban található kulcskifejezések és alapgondolatok sok tekintetben megfelelnek egymásnak. Mindkettőben szó van a mennyei Atyától érkező lelki áldásról, Krisztusban történő kiválasztásról, kegyelemben részesítésről, megváltásról, megszentelésről. Az Efezusi levél Isten egyetemes üdvözítő tervéről beszél. Arról a Szentháromság szeretetéből fakadó titokról, hogy Isten az embereket Krisztusban kiválasztja, az istengyermekségre rendeli, a Lélek áldásaival elárasztja, s Krisztus megváltása és a megszentelés által valósítja meg üdvözítő tervét. A Szentatya hangsúlyozza, hogy Mária esetében ez a titok egyedülálló és különleges módon valósult meg. Az angyali üdvözlet lukácsi leírásában Mária megszólításaként, mintegy nevének helyettesítéseként szereplő Szt. II. János Pál pápa Redemptoris Mater kezdetű enciklikájának olvasása... 59 8 Az ún. „protoevangélium”, melyre a pápa folyamatosan visszautal a körlevelében, a következőképpen hangzik: „Ellenkezést vetek közéd és az asszony közé, a te ivadékod és az ő ivadéka közé. O széttiporja fejedet, te meg a sarkát veszed célba.” Tér 3,15-16. 9 Vő. RM 7-11.
