Communio, 2017 (25. évfolyam, 1-4. szám)
2017 / 1-2. szám - A kilencvenesztendős XVI. Benedek - Joseph Ratzinger köszöntése - Lukács László: A hit zarándokútján - az egyház communiójával
A hit zarándokúján - az egyház communiójával 15 lata - egy emberi ősvonatkozás. ”47 Istennek irántunk való szeretete mindenekelőtt a megtestesülésben és kereszthalálában mutatkozik meg. A kettő nem választható el egymástól. „Isten oly nagy, hogy kicsinnyé lehet,”48 „Krisztus és az egyház üzenete által az Istenre vonatkozó tudás hitelesen lép közel hozzánk. Isten be akart lépni ebbe a világba.”49 „A keresztre feszített Jézusban Isten önmagát odaajándékozó szeretetét láthatjuk.” „A keresztről maga Isten jósága néz ránk, aki kezünkbe adja magát, kiszolgáltatja magát nekünk, s velünk együtt viseli a történelem egész szörnyűségét. Ez az a jel, amely megmutatja a gyöngeségében erősebb Istent, s hogy Isten szereti az embert. A szenvedés az emberi léthez tartozik. A szeretet útja -ez az exodus, önmagunkból való kivonulás - az ember emberré válásának igazi útja. A szeretet maga egy passió, szenvedés. Benne ismerem meg először is a boldogítást. A szenvedés a szeretet lényegéhez tartozik. ”50 HIT, REMÉNY, SZERETET Ebbe a Krisztusban megnyilvánult és nekünk ajándékozott isteni dinamikába, az Istenfiának nekünk és értünk ajándékozott életébe a „cselekedetekben tevékeny hit” által juthatunk el. A hit a keresztény ember számára életének és „reményeinek szilárd alapja”, élettér, amelyben minden megpróbáltatás ellenére élni lehet. A teológusok viszont tudományos vizsgálódásnak vetik alá magát a hit-aktust is, annak lehetőségi feltételét és tartalmát. Ezt követheti a hitigazságok rendszerének vizsgálata. A hit spirituális megközelítése pedig arra hív meg, hogy éljünk a hitben, erre ad tanácsokat és útmutatást. A keresztény élet: a hit útján haladva jutni egyre közelebb Krisztushoz. A rákövetkező években új és új tanulmányokban elemzi a három teológiai erényt - mindig krisztocentrikusan. 1986-ban lelkigyakorlatot tart róluk, „Krisztusra tekintve”.51 Rondószerűen tér vissza írásaiban a kifejezés: „Isten, aki hozzám szól és szeretetre hív meg”.52 „A hit elválaszthatatlan a szeretettől: „Az Istennel való viszony attól függ, milyen kapcsolatban állunk testvéreinkkel. (...) A hit: közösség Jézussal, válaszul az Atyának a szeretetet, a létet, a világot felülmúló megváltásunk Igenjére.” „Valamennyi reményünk 47 IÉV251. 48 IÉV 29. 49 VIL 185. 50 IÉV 298. 51 KRT 128. 52 Uo. 11.
