Communio, 2017 (25. évfolyam, 1-4. szám)
2017 / 3-4. szám - A Hagyomány - Török Csaba: A Szentlélek az Egyházban: Dinamikus Hagyomány-olvasat
A Szentlélek az Egyházban 37 a Szentlélek által jelenlévő, hatékony és cselekvő Hagyomány lényegét ragadja meg: 1. átadja az isteni Igét, de nem azonos vele; 2. nem csak megőrzést, de mindig egyfajta aktuális relecture-1 is jelent; 3. a keresztény üzenetet belehelyezi az aktuális szövegkörnyezetbe; ez az üzenet mindig folytonosságban szemlélendő az apostoloktól kezdve; bizonyos értelemben „lefordítja” a hitet napjaink embereinek nyelvére. Mindazonáltal az élő Hagyománynak mint az evangélium eleven hangjának, szavának megragadása rávilágít arra az elemi viszonyra, amely a Szenthagyomány és a Szentírás között fennáll. A kérdés azért is központi fontosságú korunkban, mert - szemben a korábbi századokkal - az írott és áthagyományozott kinyilatkoztatás olvasása, értelmezése, alkalmazása immár nem egyházi vagy klerikusi privilégium. Nem csak laikus, de nem-katolikus, sőt nem-keresztény részről is érkeznek újabb és újabb értelmezési kísérletek, amelyek megannyi más tudományra (történelemre, pszichológiára, szimbo- lológiára vagy archetipológiára stb.) alapoznak.33 Ebben a fényben kell olvasnunk a DV 12-t, amelyben egy két rétegű általános válasz fogalmazódik meg: 1. „Mivel pedig Isten a Szentírásban emberek által emberi módon beszélt, a Szentírás magyarázójának, hogy megláthassa, mit akart velünk közölni Isten, figyelmesen meg kell vizsgálnia, hogy a szent írók mit akartak mondani, és szavaik által mit akart kinyilatkoztatni Isten.’’ - A Szentírás megértésének, az exegézisnek alapvető kritériumával találjuk itt szembe magunkat: a „sensus auctoris” kritériumával. Ugyanakkor a szöveg egyszersmind túl is lép ezen, hisz az utolsó félmondat („...és szavaik által mit akart kinyilatkoztatni Isten...”) már rámutat a sensus plenior kérdéskörére, azonban a témát nem fejti ki.34 33 Ennek kapcsán lásd Pápai Biblikus Bizottság, Szentírásmagyarázat az Egyházban, Budapest 1998; interneten: http://www.sapientia.hu/old/dokumentumok/pbib_2.html (2018.02.05.). 34 A sensus auctoris és a sensus plenior közötti kettősség kivetítése az emberi és az isteni akarat egyfajta dualizmusára veszélyeket rejthet magában.